„Ugyan a magyarországi helyzetet kifejező demokrácia index még mindig a konszolidált demokráciák közé sorolja a magyar társadalmat, tíz év alatt sokat és folyamatosan romlott a helyzet, de az összkép még e tendenciák ellenére is kedvezőbb a romániainál. (Szemléletes, hogy a 2005-ben kapott osztályzat most dobogós helyet jelentene…) Vitatható is a diagnózis, például a média esetében okkal furcsállhatjuk, hogy a magyar sajtóviszonyok megítélése kedvezőbb a romániainál, az amerikai intézet pozitívumként értékelte például, hogy nem hallgatott el a Klubrádió. Az Origo-ügy, meg a reklámadó majd a jövő évi jelentés készítőinek homlokára csalhat ráncokat. A decentralizációs törvény kudarcát viszont joggal kérik számon.
Ugyancsak megítélés kérdése, mennyire erősíti vagy gyengíti a jelentések hitelességét, hogy az elemzéseket többnyire hazai szakemberek készítették, Románia teljesítményét a Román Akadémiai Társaság három kutatója értékelte. A teljes képhez tartozik az is, hogy a részletes indoklásoknál a romániai anyag semmilyen utalást nem tartalmaz a kisebbségek helyzetével kapcsolatban. Mintha nem is léteznének magyar vagy roma problémák. Ez önmagában is árulkodó jel az ország állapotairól. Hiszen a jogállamiság szilárdsága vélhetően összetettebb kérdés a kormányfő és az államfő végtelenített hatalmi harcainál.”