Távolság, közelség

Az áprilisi országgyűlési választások, a Fidesz újabb kétharmada apropóján sokan megkongatták a vészharangot Erdélyben, hogy a nagyobbik budapesti kormánypárt úgymond „bedarálja” az RMDSZ-t, pontosabban Kelemen Hunorék önként kapitulálnak a Fidesz előtt.
Hirdetés

„A félelmek abból táplálkoztak, hogy a Markó Béla fémjelezte irányítás alatt a szövetség – az egyenlő távolság- vagy közelségtartás politikája jegyében – hűvös viszonyt ápolt az Orbán Viktor vezette alakulattal, miközben Kelemen elnöksége idején látványosan javultak a kapcsolatok.

Az RMDSZ elnöke az elmúlt években többször is találkozott a miniszterelnökkel, a szövetség támogatást nyújtott a honosítás, majd a kettős állampolgársággal rendelkező romániai magyarok regisztrációja, a levélben szavazás népszerűsítése terén. Sőt számos RMDSZ-es politikus nem rejtette véka alá, ő bizony a Fidesz-re szavaz április 6-án. Ez az új politikai alapállás késztetett sokakat arra a következtetésre, hogy az RMDSZ „behódolt”.

Érdekes, ezek a dilemmák akkor nem fogalmazódtak meg, amikor korábban a szövetség vezetősége egyértelműen az anyaországi balliberális oldal mellett tette le a garast. Most, amikor hathatós budapesti közvetítéssel az RMDSZ-szel szemben nem indult versenypárt az EP-választáson, sőt Tőkés László Fidesz-listán szerepeltetése révén az erdélyi magyar ellenzék, az RMDSZ-ből kiábrándultak is megőrizhetik brüsszeli képviseletüket, egyesek narancsbőrt vélnek felfedezni a tulipános alakulat arculatán.

Holott eddig is nyilvánvaló volt, hogy az EMNP támogatása mellett a Fidesznek szüksége van a bukaresti parlamenti képviselete, kormányzati szerepe folytán a magyar-román államközi kapcsolatokban hídszerepet betöltő RMDSZ-re is.

Mint ahogy tény az is, hogy hiteles határon túli magyar alakulat mégsem viszonyulhat ugyanúgy a külhoni magyaroktól számtalanszor elfordult anyaországi balliberálisokhoz, illetve a jobboldalhoz.”

Hirdetés