Választási kesergő

Készítenék már a pofozógépet azok, akik épp tíz éve egy gyászos emlékű decemberi napon csaptak arcul, és már az urnazárás estéjén is szóltak, hogy ugyanúgy készülnek folytatni a parlamenten kívüli politikai sárdobálást, mint tették az előző ciklusban is?
Hirdetés

„Külhoni magyarként más okból sincs nagy okunk örvendezni. Úgy tűnik, a rajtuk kívül álló határmódosításokkal, megkérdezésük nélkül elvett, könnyített honosítással visszaszerezhető állampolgárságot hálálták meg az elszakított nemzetrészek választói. Az, hogy egy választásnak a politikai programok szembesítéséről is kéne szólni, már nem sokat nyomott a latban, hiszen a magyar politikum egy erő kivételével nem nagyon mondta meg a kampány során, mit szán nekünk a következő négy esztendőben.

A külhoniak gesztusa érzelmi megközelítéssel érthető is, és erre rá is játszott a kormányoldal a szabályok megalkotásakor, hiszen csak a vak nem látja, hogy a megélhetési okokból külföldre kényszerült nemzettársak szavazataira messziről sem adtak annyit, mint az új állampolgárokéira.

A kormányoldal tehát győzött, de ebbe a győzelembe bele van oltva újabb négyévi politikai mocsárháború. Amiben már mi, a külhoni magyarok is mindinkább céltáblává válhatunk.”

Hirdetés