A tengerpart a helyieké is

Megelégelte egy Konstanca megyei polgármester, hogy a magánstrandok tömeges elszaporodása miatt lassan egy talpalatnyi hely sem maradt a Fekete-tenger parti településeken, ezért ingyenes nyilvános strandokat követel a helyiek és a turisták számára. Daniel Gheorghe Georgescu, Limanu község – amelyhez a népszerű Vama Veche és 2 Mai népszerű fürdőtelepülések is tartoznak – polgármestere a parlamenthez fordult, hogy a nyári főszezonra módosítsák a strandbérlésre vonatkozó jogszabályokat.   

A községvezető azt szeretné elérni a vízügyi és környezetvédelmi minisztériumtól, hogy a nyilvános árverésre bocsátott strandterületek 30 százaléka, amelyeket elviekben az üzemeltetőknek szabadon kellene hagyniuk azok számára, akik ingyen szeretnének napozni és megmártózni a tengerben, díjmentesen kerüljenek önkormányzati kezelésbe.  

„Azt szeretnénk, hogy a strandok valóban nyilvánosak legyenek. Mindössze annyit kérünk, hogy az önkormányzatnak joga legyen a nyilvános strand egy olyan szakaszát kezelni, ahol zuhanyzók, öltözők, illemhelyiségek, foci- vagy teniszpályák is lehetnek. A napnál is világosabb, hogy a strandüzemeltetők minden egyes partszakaszt maximálisan kihasználnak, és senki sem tartja tiszteletben azt a 30 százalékos területarányt azok számára, akik nem napozóágyakon, hanem törölközőkön szeretnének napozni. Sok ilyen turista van, de számos helybéli is igénybe venné ezt a lehetőséget. A strandok tehát már nem nyilvánosak”

– magyarázta Daniel Gheorghe Georgescu, aki szerint a strandok üzemeltetői csak az előre bejelentett hatósági ellenőrzések alkalmával tesznek álintézkedéseket.  

A jogszabályváltozás a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes strandszektorok 30 százalékát többé nem adnák bérbe a gazdasági szereplőknek, hanem ingyen adnák át a helyi önkormányzatoknak. A jelenleg hatályban lévő szabályozás értelmében a helyi önkormányzatok pénzért bérelhetik a strand 20 százalékát, azonban a polgármester nem bérleti szerződést szeretne, hanem állandó jelleggel kezelnék ezeket a területeket. 

Javaslatát azzal indokolja, hogy abszurd bérbe venni egy strandot azok számár, akik világéletükben a tenger mellett laktak. A községvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az önkormányzat az egész települést igazgatja, addig a hatásköré a tengerparti homoknál véget ér.  

„Óriási elvárások vannak velünk szemben olyan dolgokért, amelyek nem is a mi kezelésünkbe tartoznak, beleértve a strandok tisztaságának fenntartását is. Mindenki a turistákra gondol, de vannak helyiek is. Ha nem a helyi hatóságok képviselik őket, akkor ki? Ott tartunk, hogy fizetni kell azért, hogy otthon, a saját strandunkon napozhassunk!”

– csapott az asztalra Georgescu, akivel nem nehéz egyetérteni.  

Azt is elmondta, hogy számos alkalommal felhívta a környezetvédelmi minisztérium figyelmét arra, hogy a bérbeadás után senki sem ellenőrzi, mi történik ezekkel a strandokkal, betartják-e a 30 százalékos szabályt és az egyéb előírásokat. Szerinte, ha valaki Vama Vechere látogat, már nem is láthatja a tengert az erdőnyi napernyőtől és napozóágytól. Arról nem is beszélve, hogy minden üzemeltető úgy alakítja ki a strandját, ahogy neki tetszik, anélkül, hogy tiszteletben tartaná a strand természetét.  

„Oda jutottunk, hogy műanyag pálmafáink és sörösdobozokból készült, borzalmas díszleteink vannak, hatalmas reklámok népszerűsítik a fogadóirodákat. Nincs egységes szabályrendszer, sem átfogó elképzelés arról, hogyan kellene kinéznie egy strandnak. Ez nyilvánvalóan hatással van az idegenforgalomra ezeken a településekben, és ránk is, akik a tenger mellett élünk, mivel a strand az üdülési szezon alapvető eleme. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy a helyi önkormányzatok közvetlenül részt vegyenek, és kiegyensúlyozó szerepet játsszanak a strandok kezelésében”

– jegyezte meg a polgármester. 

A jelenség nemcsak romániai sajátosság, világszerte hasonló éllapotok uralkodnak a népszerű vízparti településeken.  

„Erőszak, bűn és kábítószer”

Brüsszelben tartóztatták le Florin Cristian Nisipasiut, aki 14 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek emberölési kísérlet miatt, és nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. Lekapcsolása a Románia és Belgium közötti szoros nemzetközi együttműködés eredménye, amelynek során rendőrségi információcserék vezettek a helymeghatározásához és a letartóztatáshoz 2024 júniusának végén. 

Nisipasiu tagja volt az Alin Huc, alias „Oita” által vezetett szervezett bűnözői csoportnak, és részt vett a Jean Crihan üzletember elleni gyilkossági kísérletben. 

A négyfős társaság Crihan meggyilkolását tervezte, miután az üzletember visszautasította, hogy egymillió eurót fektessen be egy drogkereskedelmi üzletbe. Az alvilági figurák 2014. március 18-án próbáltak végezni az üzletemberrel, akire négy lövést adtak le, de Jean Chrihan csodával határos módon túlélte a támadást. A ravaszt meghúzó Nicolae Aivănoaeit csak 2021-ben tartóztatták le. 

Románia legkeresettebb bűnözőinek listájának élén álló Florin Cristian Nisipasiu jelenleg a rahovai börtön vendégszeretetét élvezi.  

„Szabadulni tőled én többé nem fogok”

Rendhagyó betörés tartja izgalomban a Prahova megyei Sinaiát, ahol két, egymás ellen távoltartási végzéssel rendelkező személyt értek tetten a rendőrök. A két férfinek nem lett volna szabad 5 méternél közelebb menniük egymáshoz, ennek ellenére együtt követték el a bűncselekményt. 

A különös párost egy rutinellenőrzés során buktatták le a rendőrök, akik épp akkor állították meg és vizsgálták az autójukat, amikor a csomagtartóban öt radiátor lapult. A gyanú szerint a fűtőtesteket egy helyi hotel udvaráról lopta el a 28 és 55 éves renitens. A sofőr azt állította, hogy a radiátorokat egy szeméttároló mellett találták a hotel udvarán. 

A személyek irataik ellenőrzése során derült ki, hogy a két férfi között távoltartási végzés van érvényben. Az ügyben a rendőrség lopás és távoltartási végzés megsértése miatt nyomoz.