Vajon mit akart kifejezni? Felgyújtotta egy férfi a bukaresti parlament egyik helyiségét

Egy férfi kedden besétált a szenátusnak és a képviselőháznak otthont adó Nép Házába, majd benzint locsolt szét és felgyújtott egy termet.

A férfi a képviselőház látogatóközpontjában, a bejárat közelében gyújtott fel egy szuvenírboltot, ahol papírtermékeket és textilárut forgalmaztak. Az előzetes információk szerint a tettes egy palackban vihette be a gyúlékony folyadékot – Daniel Suciu, a képviselőház elnöke szerint benzint – a parlament épületébe, szétlocsolta, majd meggyújtotta.

Az épületnek ebbe a részébe szabadon be lehet menni, a biztonsági ellenőrzés csak odébb van.

A bukaresti fővárosi rendőrség szerint a férfi egy spontán kialakult konfliktus nyomán követte el tettét. A tűzben nem sérült meg senki, de a felcsapó lángok közelében egy nő pánikrohamot kapott, és mintegy 300 személyt kimenekítettek az épületből. A tüzet perceken belül eloltották a parlament tűzoltói.

A parlament épületének minden ki- és bejáratát lezárták, a tettest – aki valószínűleg kijutott az épületből – jelenleg is keresi a rendőrség, cikkünk publikálásáig még nem találták meg. A biztonsági kamerák felvételei szerint egy 70 év körüli férfi a tettes. A belügyminisztérium szerint tettéért 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

A kocsmateraszokon, a munkahelyek környékén és a buszmegállókban is tilos lenne a dohányzás, ha az Európai Bizottságon múlna

Az Európai Bizottság azt javasolja egy tervezetben, amelyről kedden szavaznak a testületben, hogy az unió tagállamaiban terjesszék ki egy sor közösségi térre a korábban gyakorlatba ültetett dohányzásellenes intézkedéseket.

A tervnek nincs jogi kényszerítő ereje, csak keretet biztosítana a tagállamoknak a passzív dohányzás káros hatásai elleni fellépéshez. Az elképzelések szerint tilos lenne a klasszikus és az elektronikus dohányzás minden formája egy sor nyilvános térben, például a kávézók, éttermek, kocsmák teraszain, a buszmegállókban, pályaudvarokon, repülőtereken, de a munkahelyek, kórházak, idősotthonok nyílt területein, a játszótereken, szabadidős létesítményekben és oktatási intézményekben is.

A projekt az EU dohányzás- és rákellenes tervének része, amelynek céljai között szerepel a dohánymentes generáció 2040-ig, illetve az unió dohányzó lakosságának 5 százalékra csökkentése 2025-ig.

Lassan vége a gázkazánoknak, jönnek a hőszivattyúk, legalábbis az energiaügyi minisztérium szerint

Egyre gyakrabban kongatják mostanában a vészharangot a lakások fűtésére használt gáztüzelésű hőközpontok fölött a környezetszennyezés csökkentésének egyre sürgetőbb kényszere jegyében. Az Európai Unió szintjén egy jogszabálycsomag 2040-ig teljesen betiltaná a gázkazánok üzemeltetését.

Csakhogy ez egy igen nehéz és körülményes folyamat, ugyanis egy sor más országhoz hasonlóan Romániában is elterjedtek a fűtéshez és meleg víz előállítására használt gázkazánok. A bukaresti parlament képviselőháza idén júniusban fogadott el egy törvénytervezetet, amely előírja az új energiahatékonysági feltételeket nem teljesítő elavult egyéni hőközpontok lecserélését.

A gázkazánok alternatívái jelenleg többfélék, a megújuló energiákat használó megoldásoktól a hőcserés vagy hőszivattyús technológiákig.

Romániában jelenleg a lakások fűtésére használt megoldások 45 százaléka egyéni gázkazán, a 7,5 millió használatban levő lakás közül 2,5 milliót ilyen kazánnal vagy gázkályhával fűtenek.

Az energiaügyi minisztérium legfrissebb erre vonatkozó tervezete szerint ezt a jelenlegi 45 százalékot 2050-ig 2,5 százalékra kell csökkenteni. A gázkazánok helyét a jelenleg még további fejlesztés előtt álló hőszivattyú-technológia venné át a minisztérium szerint, a hőszivattyúk az egyéni fűtési megoldások 25 százalékát jelentenék 2050-ig.

Az energiaügyi minisztérium most kérte, hogy az Országos Statisztikai intézet (INS) foglalja bele az energiafelhasználási statisztikákba a hőszivattyúkat is, noha ezek elterjedése jelenleg még igen alacsony, elsősorban az áruk miatt.

A hőszivattyúk nem fosszilis üzemanyag elégetéséből vagy villanyáram felhasználásával állítanak elő meleget, hanem a környező levegőből vagy vízből, valamint a geotermikus energiát hasznosítják, működési elvük hasonlít a hűtőszekrényekéhez. Nagy előnyük, hogy a működtetésükhöz kevesebb energiára van szükség, mint amennyit termelnek, emiatt pedig magas a hatékonyságuk.

A jelenleg a kereskedelemben kapható egyéni hőszivattyúk négyszer-ötször annyiba kerülnek, mint egy kondenzációs gázkazán.