// 2026. április 12., vasárnap // Gyula
Varga László Edgár Varga László Edgár

Nem a metró, nem a körgyűrű, hanem a mentalitás az akadálya annak, hogy Kolozsvár szintet lépjen

// HIRDETÉS

Újabb évekkel tolódik el a rég várt körgyűrű megépítése, de nem ez az egyetlen bökkenő ebben az erőltetett nagyvárosodásban.

Illusztráció: ChatGPT
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2026. március 03., 17:25

Illusztráció: ChatGPT

Az ág is húzza azt a szegény kolozsvári körgyűrűt.

Mint ismert, nemrég kiderült, hogy a legutóbbi közbeszerzési eljárással adódtak bizonyos gondok. A pályázatot elnyerő cégtársulásnak ugyanis egy bosnyák vállalat is a tagja volt. Illetve dehogyis volt: az Integral Inženjering vezetői nemrég közleményben jelentették be, hogy a román fővállalkozó, a Dimex 2000 Company az engedélyük nélkül tüntette fel a cégüket a dokumentációban, nekik eszük ágában sem volt romániai közbeszerzési eljáráson indulni (bár a Dimex többször is megkereste őket, elutasították az ajánlatukat).

Ezért aztán az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) és az Európai Ügyészséghez fordult az ügyben.

Eközben Emil Boc – akit már évek óta méltán kritizálnak azért, mert sokadik regnálása ellenére sem „volt képes” még mindig megoldani a körgyűrűmizériát – bejelentette, hogy a városháza egyoldalúan felbontotta a szerződést a csalónak bizonyult cégtársulással, és hamarosan ki is írják az új közbeszerzési eljárást (már a negyediket!), akkor is, ha a pereskedés ki tudja meddig fog tartani.

// HIRDETÉS

A Dimex 2000 ugyanis, annak ellenére, hogy komoly csaláson érték őket, bejelentette, hogy meg fogja támadni az 1,1 milliárd euró értékű szerződés egyoldalú felbontását,

sőt, még kártérítést is követel.

Ez meglehetősen abszurd, de ennek ellenére a jogi procedúrát végig kell vinni, ami időbe telik. Általában nem kevés időbe.

Ezalatt pedig a kolozsvári körgyűrű sorsa – amelyre most nem egyetlen kivitelezőt keresnek, hanem 4 szakaszra osztják a mintegy 40 kilométeres út megépítését, 4 különböző kivitelezőt keresve a munkálatokra – ismét csak bizonytalanná válik:

a projekt akár éveket is késhet.

A legoptimistább forgatókönyv az, ha a Dimex keresetét a bíróság elutasítja, és helyben hagyja a városháza egyoldalú szerződésbontását. Ebben az esetben az újonnan meghirdetett közbeszerzési eljárás haladhat párhuzamosan a bírósági eljárással, de még így is mintegy másfél–két évbe fog telni, mire a pályázatot kiírják, elbírálják a jelentkezéseket, kiválasztják a nyerteseket, és a projekt reálisan elkezdődhet.

A legpesszimistább forgatókönyv a Pro Infrastruktúra Egyesület szakértői szerint az lehet, ha a Dimex keresetének helyt ad a bíróság, vagyis a városháza nem tudja egyoldalúan felmondani a szerződést, ám eközben az új közbeszerzési eljárás mégis elindult (a tervek szerint még márciusban kiírják az új pályázatot).

Ebben az esetben akár 3–4 évet is csúszhat a projekt. Sőt még többet is.

Aki ücsörgött már forgalmi dugóban mondjuk a Szászfenes és Kolozsvár közötti útszakaszon vagy bárhol a városban, az pontosan tudja, hogy ez a becsült 2–4 év, milyen rengeteg idő.

A város egy lépésre van attól, hogy újabb szintet lépjen, és ígéretes gazdasági potenciállal rendelkező kelet-európai városkából a térség „regionális metropoliszává” váljék, no persze a helyi viszonyokhoz kicsinyítve méretarányosan a metropolisz fogalmát. Ehhez viszont nemcsak a körgyűrűre lesz még szükség, de az átkozva szeretett metróprojekt, és Boc mester másik dédelgetett projektje, az elővárosi vasút is kell majd hozzá.

Mégpedig azért, mert ahogy Emil Boc is jelezte,

a körgyűrű csak a közlekedési problémák harmadát tudja majd orvosolni

azzal, hogy a tranzitforgalmat eltereli a város szívéből.

A közlekedési gondok, a dugók végleges megoldásához viszont a metró és a HÉV is kell majd, Boc szerint az utóbbi fog „radikális változást” hozni a városi mobilitásban.

Már amennyiben a város felkészült erre a radikális változásra.

Ez a változás ugyanis nemcsak az infrastruktúra kiépülésén múlik, hanem a város lakóinál kell elérni egy jelentős mentalitásbeli váltást. A polgármester utalt rá, hogy a dugókat részben éppen az okozza, hogy a kolozsváriak a városon belül is túlzottan gyakran autóznak.

Elmehetnének busszal is a munkába, a boltba (leszámítva a nagyobb bevásárlásokat), az uszodába, a színházba, de az esetek többségében mégis autóval mennek mindenhova.

Egyfajta kelet-európai státusbetegség ez:

nem számít, hogy albérletben lakunk, hogy a lakásban a plafon beázik, hogy nincs pénzünk rendesen leszigetelni a házat, hogy hány hónapnyi közös költséggel vagyunk elmaradva, de a drága nyugati autót meg kell venni, és mindenhová azzal kell járni, hogy az emberek lássák: mégiscsak elértünk valamit az életben.

És ha minden tényezőt számításba veszünk, ez a provinciális mentalitás a nagyvárosiasodás legfőbb akadálya.

Ha bosszantó is ez az újabb néhány év késlekedés, a körgyűrű előbb-utóbb mégis el fog készülni. Ha már ennyi pénz beleöltek, a metrót is be fogják fejezni, és elkészül a helyi vasútvonal is, összekötve Kolozsvárt a környező településekkel. Előbbi projekt megszabadítaná a várost a tranzitforgalomtól, utóbbi kettő jelentősen megkönnyítené, felgyorsítaná az ingázást, hiszen sokan a peremvidékről járnak be a városba dolgozni.

Csakhogy ahhoz, hogy az utóbbi történet az elképzeléseknek megfelelően valósuljon meg,

a lakosság nagyvonalú hozzájárulása is kelleni fog.

Le kell tenni a lerongyolt, de azért a hatás kedvéért újrafényeztetett BMW-t, ott kell hagyni a parkolóban, érzékeny búcsút kell inteni neki a hétköznapok egyhangúságában, aztán el kell battyogni a metró- vagy vonatállomásra, és fel kell szállni a szerelvényre.

Munkából hazafelé ugyanezt meg kell ismételni az ellenkező irányba. Ezzel mi magunk is hozzájárulunk a forgalmi dugók csökkentéséhez, a magunk részéről mérsékelni tudjuk a környezetszennyezést, vagyis mi magunk teszünk azért, hogy jobb körülmények között élhessünk.

„Szerencsére” a jelek szerint a város és népe kapott még néhány év haladékot erre a mentalitásbeli váltásra.

Ami nélkül Kolozsvár sosem lesz igazán nagyváros, csak egy provinciális erdélyi városka, amely kinőtte saját észszerű határait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Választás: vasárnap eldől, zsinórban ötödször is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt vagy hatalomváltás következik
Krónika

Választás: vasárnap eldől, zsinórban ötödször is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt vagy hatalomváltás következik

Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS