Talán kevesen tudják, hogy Magyarország első nyilvános természetrajzi múzeumát 1796-ban, Nagyenyeden alapította Benkő Ferencz, aki nemcsak református lelkész, hanem külföldi egyetemeken végzett természettudós, polihisztor is volt. A Raritum et Naturalium Museum (Ritkaságoknak és Természeti Dolgoknak Múzeuma) gyűjteménye az enyedi kollégium könyvtárában kapott helyet, ahol az évszázadok során tovább bővítették. Jelenleg 52 gyűjteményről van szó, közel 30 ezer darabbal (a világ különböző országaiban gyűjtött botanikai, ásvány- és állattani érdekességek).

A kiállított tárgyak között látható egy 1882-ben Mócson leesett meteorit darabja, őshüllők megkövesedett maradványai, a nagyenyedi Fenichel Sámuelnek a 19. század végén Pápua Új-Guineából hazaküldött bogár- és lepkegyűjteménye.

Mindez azért aktuális, mert a teljes gyűjtemény véglegesen a nagyenyedi önkormányzat kezébe került, az Erdélyi Református Egyházkerület ugyanis jogerősen elvesztette az érte indított visszaszolgáltatási pert.

Korábban a gyulafehérvári fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a gyűjteményt két részre kell osztani, ezt a határozatot semmisítette meg a legfelsőbb bíróság.

A helyzet fonákságát jól jelzi, hogy a kollekció mindig is a Bethlen Gábor Kollégiumban volt megtekinthető, de a természetrajzi múzeum (mint intézmény) az önkormányzathoz tartozik. A múzeum jelképes összeget, havi 1 lejt fizetett eddig a református egyháznak a helyiségek bérléséért.

Sovány vigasz, hogy az önkormányzat legalább tudatában van a gyűjtemény értékének, Oana Badea polgármester legalábbis azt nyilatkozta, szeretnék, ha még jobban érvényesülnének a páratlan kollekciók, ennek érdekében a jövőben közreműködnek a nagyszebeni Astra Múzeummal.