Huszonöt évnyi szolgálat után Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tavaly decemberben lemondott az egyházmegye vezetéséről, amit Őszentsége Ferenc pápa is elfogadott, és utódjaként Mons. Dr. Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét nevezte meg. A hétvégén a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban, az egyházi és világi elöljárók, valamint hívek ezreinek jelenlétében megtörtént az új érsek beiktatása. De mit lehet tudni róla?

Kovács Gergely 1968-ban született Kézdivásárhelyen, vegyes felekezetű családba. Édesapja után reformátusnak keresztelték, de tizenhat éves korában úgy döntött, hogy átkeresztelkedik a katolikus vallásra. Teológiai tanulmányait 1987-ben kezdte meg a gyulafehérvári szemináriumban, az 1989-es rendszerváltás után Rómába küldték tanulni, ahol befejezte a kötelező teológiai alapképzést. 1993-ban szentelték pappá a gyulafehérvári érsekség keretei között. Az egyházjogi doktorátus megszerzése után egy évig hazatért Erdélybe, Marosvásárhelyen lett káplán, majd ismét Rómába küldték, a Szentszéknél kezdhette meg munkáját. 1997 augusztusától a Kultúra Pápai Tanácsának (a Szentszék kulturális minisztériumának) irodavezetője.

Egy korábbi interjúban lelkesen nyilatkozott munkájáról, melynek keretében elsősorban a Közép-Kelet-Európa és a német nyelvterületek kulturális életével foglalkozó elöljárókkal tartotta a kapcsolatot. Ha miniszter-, nuncius-, püspök-, művész- vagy látogatócsoport érkezett a Vatikánba, ő fogadta őket, a látogatások előkészítése és megszervezése is a feladata volt. A római évek megtették a hatásukat, az új érsek olasz akcentussal beszél, de ottani szolgálata ideje alatt is az erdélyi katolikusok számára fontos témákkal foglalkozott. 2012 februárja óta Márton Áron, 2016-tól Hám János, 2017-től Bódi M. Magdolna boldoggáavatási ügyének posztulátora.

Óriási felelősségnek és kihívásnak tartja, hogy Márton Áron nyomdokaiba léphet, hiszen az elmúlt években közel került ahhoz a lelkülethez, szellemiséghez és értékrendhez, amit Márton Áron képvisel. Erről évről évre bizonyságot is tett, Márton Áron nyomát követő zarándokút szervezésével, mely hozzájárult ahhoz, hogy a hívek jobban, mélyebben megismerhessék a püspök életútját, életének legfontosabb helyszíneit. Márton Áron és szülöföldje iránti elköteleződés az érseki címerében is megjelenítődik.

Kovács Gergely felszentelésekor Gianfranco Ravasi bíboros úgy jellemezte a gyulafehérvári érsekség új főpásztorát, mint aki a globális látásmódot, a digitális kultúrába való beilleszkedés képességét és a nyitott lelkületet hordozza magában.

Köszöntő beszédében az új érsek Kányádi Sándor idézte:

„aki megért
s megértet
egy népet
megéltet”.

Meggyőződése szerint a megértés és megértetés az egyház fő feladata is.

„Nagy kiterjedésű főegyházmegyénkre jellemző a sokszínűség, a sokféleség. Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!” – fogalmazott.

A szertartás utáni, közvetlenebb hangvételű sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy szüntelenül hirdetni fogja Krisztus evangéliumát, valamint barátságosan és könyörülettel fordul a szegények felé. A párbeszéd szorgalmazása mellett az azzal járó odafigyelés és meghallgatás jelenti az egyház számára jelenleg a kihívást.

Kovács Gergely a Gyulafehérvári Főegyházmegye harmadik érseke, az 1011 éves egyházmegye 83., a második Gergely kereszt- és a második Kovács családnevet viselő főpásztora. Ő a 16. székely, és a római Collegium Germanicum et Hungaricum alumnusai közül a tizedik püspök.

Édesanyja, két testvére, kereszttatája, felsőháromszéki rokonai és valamikori osztálytársai is jelen voltak az ünnepségen, amit külön megemlített beszédében.