Budapesten mindent jobban akarnak tudni
HUNČÍK PÉTER — Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.
HUNČÍK PÉTER — Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.
SZŰCS LÁSZLÓ — Az RMDSZ stabilizáló hatását már megtapasztalhatta a román politika.
CHIRMICIU ANDRÁS — A kormányszerep nyilván előnyökkel és hátrányokkal is jár, ezzel RMDSZ-es berkekben is tisztában vannak, noha a szombati marosvásárhelyi SZKT szinte egyöntetű döntése nyomán úgy néz ki, hogy előbbiek többszörösen meghaladják utóbbiakat a tulipános mérlegen.
BODOLAI GYÖNGYI — Ha nem lennének a roma családok, akik közül sokan a magyar állami támogatás reményében íratják magyar tannyelvű osztályba a gyermeküket, jó néhány hangzatos nevű, hajdanán népes magyar faluban már évek óta be kellett volna zárni az iskolát.
TOKÁR GÉZA — Nemzetpolitikai gyakorlatok kezdőknek és haladóknak.
PÉNTEK JÁNOS — „Legfontosabb dolgaink többnyire tabunak számítanak, ha másképpen nem, abban a megfogalmazásban, hogy »nem szabad«, »nem illik« »rosszat« mondani, akkor sem, ha az a közjó érdekében történik.” Interjú.
GÁSPÁRIK ATTILA — „Mi a színházi életben nem érezzük magunkat kisebbségben, és az ország bármely színházába elmegyünk, ismernek bennünket, kezet fognak velünk, megkérdezik, mi újság van." Interjú.
KARÁCSONYI ZSIGMOND — Mintha az átkosban lennénk. Csak lopva nézhetjük, már aki teheti, tányérantennával pásztázva az eget, a magyar köztelevízió téli olimpiai közvetítéseit.