Válasz Pap Szilárd Istvánnak a határontúlimagyarozásról
SZILVAY GERGELY — Mivel támogatom a határon túliak szavazati jogát, nyilván érvelek mellettük és megpróbálom izé, lebontani az ellene szóló érveket. Ez miért baj?
SZILVAY GERGELY — Mivel támogatom a határon túliak szavazati jogát, nyilván érvelek mellettük és megpróbálom izé, lebontani az ellene szóló érveket. Ez miért baj?
PAP SZILÁRD ISTVÁN — A szavazati jog ellenzése tehát igen sok esetben épp a határon túli magyarok vagy épp az egész nemzet törődésből fakad.
TEVAN IMRE — Ideje lenne a baloldalnak kitalálnia, mit mond a határon túliaknak.
CSINTA SAMU — Ha akarnám, már hallanám is azokat a – határon innen és túl egyaránt megszólaló – hangokat, amelyek a belorusz típusú egyszínűség veszélyétől görcsbe rándulva siratják most a magyarországi demokráciadeficitet.
ÁGOSTON HUGÓ — Nézem Magyarország friss választási térképét. Budapestet leszámítva szinte makulátlanul narancsszínű. Jelképesnek veszem, és nem csak politikai metafora alapjának, hanem a magyar sajtó riasztó "meteorológiai" állapotjelzőjének.
SIKE LAJOS — A politikusok nem azt mondják, amiben hisznek, hanem azt, amit a választók hallani szeretnének
KREBSZ JÁNOS — Ki a bohóc? És miért van ott?
BORBÉLY TAMÁS — Kegyetlen háború körvonalazódik az EP-választáson a román jobboldal pártjai között.
BAKK MIKLÓS — A lebegő alfaértelmiségi, aki a dekonstruáló módszertanok csúcsán úgy érzi, hogy ő csupán egy független és semleges pozíciót teremtett meg, valójában maga is egy politikailag felhasználható diskurzuson ügyködik.