Bizonyára vannak olyanok, akik bevásárláskor megpróbálnak odafigyelni arra, hogy a bevásárlókocsiba kerülő alapélelmiszerek hazai gyártmányúak legyenek, sőt lehetőleg valamilyen helyi termelőtől származzanak.
Csakhogy ez ma Romániában egyre nehezebb.
Olvasson még:
Kiderült ugyanis, hogy az elfogyasztott alapélelmiszerek elsöprő többsége importból származik.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint
a 2020-as évben például a 70 százaléka, ami brutális szám.
Az importált élelmiszer összértéke 1,2 milliárd euró, ami a teljes import 15 százalékát teszi ki.
Ennek számos oka van, és az csupán az egyik, hogy a külföldi tulajdonú áruházláncok igyekeznek a saját hazájuk termelőit előnyös helyzetbe hozni, így az általuk szállított termékeket olcsóbban kínálják, mint az itteniekét.
Ugyanakkor ott van az is, hogy Románia képtelen megtermelni a szükséges mennyiségű élelmiszert – a mezőgazdasági tárca miatt ezt tavaly még az aszály is súlyosbította.
Ugyanakkor szükség van a feldolgozott élelmiszer importjára, mivel
a romániai feldolgozó üzemek jelentős része nem működik
– csupán a rendelkezésre álló kapacitás 60 százalékát használják ki.
A mezőgazdasági tárca adatai szerint a külkereskedelmi mérleg határozottan nem Romániának kedvez: 8,9 milliárd euró értékben hoztak be árut, míg a kivitel csupán 6,9 milliárd eurót tett ki.
És hogy milyen élelmiszereket kell hatalmas mennyiségben behozni?
Nos, az első helyen a sertéshús áll:
tavaly 589 millió euró értékben került a romániai áruházak hűtőpultjaiba külföldről származó termék.
Második helyen a sajtkészítmények állnak, 263 millió euró értékben – úgy, hogy a kiterjedt hegyvidéki területeken itt is nagy hagyománya van a sajtkészítésnek.
Csak hát a megfelelő technológiát és minőséget még mindig nem sikerült mindenhol meghonosítani.
A harmadik helyen a kávé áll, 224 millió euró értékben, de ebben az esetben azért felmentést jelenthet, hogy amíg az éghajlatváltozás nem lesz hangsúlyosabb, nem aktuális a kiterjedt romániai kávéültetvények témája.
A jelek szerint nagyon sok az édesszájú ember az országban, mert a negyedik helyen, 211 millió euróval a csokoládé áll – pedig annó az országban is voltak csokoládégyárak.
Az ötödik helyet a sütőipari termékek foglalják el, 207 millió eurós nagyságrendben – mintha bizony itt nem állna rendelkezésre elegendő termőföld a gabona számára.
Igaz, azt valakinek le is kellene aratni, fel kellene dolgozni, és meg kellene sütni azt a kiflit vagy zsömlét belőle.