Az exit-poll eredmények tulajdonképen nem meglepőek, ha kicsit is követtük a választások napján a dolgokat, különösen a megyei és régiós részvételi arányokat. Mert azokból világosan látszik, hogy a déli megyék, ha nem sokkal is, de nagyobb arányban szavaztak, mint az erdélyiek, és Mehedinţi, Teleorman, Gorj, Olt és a többi dél-romániai megye hagyományosan, évtizedek óta PSD-szavazó.

Namármost: 30 százalékkal nem lehet kormányozni,

ez mindenki számára egyértelmű. Ha a választások hivatalos eredménye követi az exit-poll számait (ne feledjük, külföldön mintegy 250 ezer szavazatot adtak le a román állampolgárok, ők pedig hagyományosan nem PSD-szavazók), akkor a következőkben beindulnak a koalíciós tárgyalások a pártok között.

És a parlamenti többség kialakítását célzó tárgyalások nyomán – bár Romániában szinte bármi lehetséges, láttunk már karón varjat –, egyelőre nem nagyon tűnik valószínűnek, hogy a PSD összeszedi maga köré a kényelmes parlamenti többséghez szükséges százalékokat.

Dan Barna, a harmadik romániai politikai erővé fejlődött USR-PLUS szövetség társelnöke alig pár perccel az urnazárás után határozottan kijelentette:

semmi szín alatt nem szövetkeznek a PSD-vel.

Oké, higgyük el neki. Ha viszont Barnaék és Dacian Cioloşék megegyeznek a PNL-vel, amire az utóbbi hónapokban mindkét alakulat részéről megfogalmazódott nyilatkozatok alapján elég sok esély van, akkor együtt kábé 45 százalékuk lesz. Ha megfűzik az RMDSZ-t is (ez nem olyan nehéz, pár szépen hangzó magyarbarát ígérettel szinte minden pártnak sikerült az elmúlt 30 évben), akkor kényelmes, 50 százalék fölötti többségük lesz a parlamentben. Kelemen Hunor azt mondta vasárnap este, hogy jobbközép koalíciót tart kívánatosnak, ez pedig nem a PSD irányába mutat.

Ezt az előnyt pedig nem tudja behozni a PSD, hiába szövetkezne a választások nagy meglepetésével, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel, az AUR-ral, amelynek az úz-völgyi katonatemetőben cirkuszoló, Románia és Moldova egyesülését követelő „nagy román hazafi” George Simion az elnöke és Dan Tanasă az egyik képviselőjelöltje (nem túl valószínű, hogy a PSD bevállalná a minden nyugati kancelláriában szalonképtelen pártot), vagy akár a Victor Ponta vezette PRO-Romániával (nem fog, Ponta utálja korábbi pártját, a PSD-t, és a politikai személyiségként igencsak halovány Marcel Ciolacu szocdem pártelnöknek sem hiányzik a közelébe egy magabiztosan kakaskodó Ponta, bár ki tudja…).

Traian Băsescu PMP-je a felmérés szerint 5 százalékot kapott és bejuthat a parlamentbe, ez az 5 százalék pedig igen értékes lesz. Mindenesetre a hajóskapitány az urnazárás utáni első nyilatkozatában

máris Iohannishoz és a PNL-hez dörgölőzött,

azt mondta: reméli, hogy az államfő a megfelelő döntést hozza a kormányalakítási megbízással és ellenzékbe küldi a PSD-t.

Ebben a pillanatban tehát eléggé elképzelhető, hogy egy bőven 50 százalék fölötti támogatottságú PNL–USR-PLUS–RMDSZ(–PMP) kormány alakul, amelyet a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója is támogatni fog, ők ugyanis hagyományosan a kormányt támogatják a parlamentben. Ha még a Pro Romániát is megkörnyékezik, Ponta pedig igent mond, akkor a 60 százalékot verdesi alulról a koalíció ereje. (Na jó, egy ekkora, négy-öt pártból álló koalíciót igen nehéz lenne összehozni és főleg egyben tartani, akár rövid távon is, úgyhogy ezzel a 60 százalékkal valószínűleg csak elméletileg lehet számolni).

Hogy arról ne is beszéljünk, hogy Klaus Iohannis inkább kiugrik a Cotroceni-palota tornyából, mintsem hogy kormányalakítási megbízást adjon a PSD-nek.