Egészen elképesztő helyzetet volt képes összehozni a kormány a koronavírus-járvány elleni küzdelem során: egyelőre úgy tűnik, megoldotta, hogy a csütörtök éjfélkor lejáró szükségállapot és a helyét átvevő, elvileg enyhébb korlátozásokat tartalmazó veszélyhelyzet közötti átmenet három napos legyen.

És hogy ezen időszak alatt ne legyen érvényben semmilyen korlátozó intézkedés, amellyel törvényes úton meg lehetne akadályozni a nagyobb csoportosulások kialakulását, illetve ki lehetne kényszeríteni a maszkviselést a zárt terekben.

Az egész azzal kezdődött, hogy az alkotmánybíróság még múlt szerdán alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely horribilis összegűre növelte a kijárási korlátozások megsértéséért kiróható bírságokat.

Ennek nyomán a kormány úgy döntött: nem vállalja be annak a kockázatát, hogy a veszélyhelyzetet is rendeletben hirdesse ki, így törvénytervezetet dolgozott ki az enyhébb megkötéseket tartalmazó különleges jogrend idején érvényes korlátozó intézkedésekről.

Ami annyiban dicséretes, hogy a parlamentet is bevonta a folyamatba.

Csakhogy mindezt túl sokáig halogatta.

Mivel ugyanis csak hétfőn fogadta el a tervezetet, az alkotmányos előírások miatt – még ha a parlament sürgősségi eljárással tárgyalja is – nem biztos, hogy pénteken hatályba lépett.

A szociáldemokrata párti (PSD) többségű szenátus kedden este – rengeteg módosító indítványt elfogadva – megszavazta a tervezetet.

A módosítások között ott van, hogy veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kormánynak öt napon belül meg kell szereznie a veszélyhelyzet bevezetéséhez a parlament jóváhagyását is. A 30 napra kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány a belügyminiszter javaslatára kormányhatározattal meghosszabbíthatja.

Emellett a veszélyhelyzet idején megyénként és térségenként különböző intézkedéseket lehet bevezetni. Törölték a törvénytervezet szövegéből azt a lehetőséget, hogy a közintézmények versenyvizsga nélkül alkalmazhassanak a járvány elleni küzdelemhez szükséges munkaerőt hat hónapos munkaszerződéssel.

A tervek szerint szerdán a képviselőház is megvitatja és megszavazza a tervezetet.

Csakhogy ekkor még mindig nem kerül Iohannis államfőhöz kihirdetésre.

Várni kell ugyanis két napig, hogy a honatyák, akiknek nem tetszik, alkotmánybíróságon támadhassák meg a jogszabályt.

Ha ez nem történik meg, két nap múlva az államfő már aláírhatja.

De hiába írja alá már pénteken 0 óra 01 másodperckor, mivel egy jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után rendszerint csak három nappal lép hatályba.

Vagyis jelen esetben hétfőn.

Kérdés, hogy sikerül-e valamilyen megoldást találni – például megpróbálják-e a képviselőházban úgy módosítani, hogy a törvényben az szerepeljen: már a Közlönyben való megjelenés pillanatában hatályba lép.

Már amennyiben ez lehetséges.

A másik lehetőség, hogy a kormány sürgősségi vagy egyszerű rendeletet ad ki az erre a három napra érvényes korlátozásokról. Viszont ennek kétséges az alkotmányossága.

Ha nem sikerül megoldást találni, akkor úgy néz ki, hogy ez egy régóta nem tapasztalt, szabad hétvége lesz.

A gond csak az, hogy a koronavírus terjedése számára is.