A lehetséges válasz előtt hadd kanyarodjak vissza egy kicsit időben. Februárban, ha tetszik, váratlanul csapott le Romániára a koronavírus-járvány. Felkészületlenül érte a hatóságokat (és nem csak), mint a tél. De ahhoz képest egész gyorsan reagáltak. Jött a sürgősségi állapot, a két és fél hónapos karantén, az ország ionopot-elnöke büszkén mutogatta a sikeres közegészségügyi küzdelemre utaló számokat. Utána következett a nyár, a vészhelyzet, a lazítás. Már akkor minden józan gondolkodású polgár tudta (tudhatta), hogy ennek meglesz a negatív közegészségügyi következménye. Persze, azt is, hogy az országnak, a gazdaságnak működnie kell, még ha – mint akkoriban oly sokat mondogatták – sose lesz már olyan, mint azelőtt volt. És meglett, mindkettő. Nyár végére megugrottak a járványszámok, viszont (úgy-ahogy) működött az ország.
És jött az ősz. Megint csak mindenki tud(hat)ta, hogy a szabadságos időszak után, az iskolakezdéssel bedurran a járvány. E tudáshoz hozzáadódott az a tapasztalat, amelyet az összes illetékes hatóság, no meg az ország népe is begyűjtött (begyűjthetett) az eltelt fél év alatt. És mégis, amikor a járványszámok egyre nőttek, rekord dőlt meg rekord után, meredeken emelkedni kezdett a súlyos betegek és a halottak száma, a hatóságok elkezdték a szokásos „óvatoskodást”, ami a szigorításokat illeti. Csak a legabszurdabbat említem. Ott (pl. Bukarest, Kolozs megye), ahol magas a fertőzési ráta, bevezették a kötelező maszkviselést az iskolák körül, 100 méteres körzetben. Hogy érzékletes legyek: egy olyan környéken, ahol egyik iskola a másikat éri, az embernek más dolga sincs, mint hogy fel- meg lekapkodja a maszkot. Őrület! Szerdán reggel kimentem, készítettem egy fotóriportot (amelyet aztán személyiségi jogok okán le kellett vennünk). Kábé tízből egy ember viselt maszkot az oskolák környékén. A helyi rendőr is a kilenc maszktalan közé tartozott! Valaki meg akart verni. Mások kijelentették, hogy őket nem érdekli. Csak úgy sütött az indulat az emberekből.
Olvasson még:
Persze, aki picit is felelős, meg józan gondolkodású, belátja, hogy a maszkviselés valóban fontos. Ahogy a társadalmi célú hirdetésekben is ismételgetik: életet menthet! Na és akkor most felteszem a címbeli kérdést: vajon miért nem rendelik el a hatóságok a kötelező maszkviselést nyilvános helyeken? Ott, ahol indokolt. Ehhez azt is el kell mondani, hogy még valami felütötte a fejét ezen az őszön. A permanens választási kampány. Az országban két választás követi egymást: a helyhatósági lejárt, most jön a parlamenti. És biza, nagyon is elképzelhető, hogy a központi hatóságok azért nem mernek keményebben fellépni, nehogy úgy járjanak, mint a Boc-kormány a gazdasági válság idején. Hiszen ők is pontosan érzékelik a válsztópolgárokból sütő indulatot, amely engem is pofon vágott a fotóriport készítésekor. A színházakat, éttermeket be lehet záratni, onnan nem jön annyi szavazat. De hogy mindenki maszkot viseljen mindenhol… na, ezt nem merik vállalni. Aminek persze, meglesz a következménye. De az már a politikus urakat, hölgyeket kevésbé érdekli, legalábbis november végéig. És akkor még mondok egy meredeket: nem csodálkoznék (már ha addig össze nem dől az egészségügyi rendszer), ha a parlamenti választások után hirtelen drasztikus intézkedések következnének. Bár ne lenne igazam.