Jean St'Ay

Patkányirtás a parlamentben, avagy mit keres az AUR-csizma az asztalon?

2020. december 08., kedd 19:10

A politikai elemzők a vasárnapi parlamenti választások óta úgy viselkednek, mint a focidrukkerek, amikor egy nímand csapat megveri a világbajnokot. Vakaróznak, kapkodnak, időnként öt ászt is előrántanak a zakóujjból. Magyarán: keservesen igyekeznek megmagyarázni, hol cseszték el. Mármint az odafigyelést. Ugyanis az AUR nevű vérivó törpepárt esélyeit alaposan benézték. Sokuk számára már maga az dilettantizmusnak számított, hogy egyáltalán szót ejtsenek róla. Hát, rendesen pofára estek, ugyanis a George Simion, Úzvölgye román hőse által a nyilvánosság előtt képviselt pártocska remek hajrával (el kell ismerni) lazán bejutott a parlamentbe.

De rendesen bogra róttak a közösségi oldalakon lubickoló „politikai elemzők” is. Persze, ők lazábbra veszik a figurát: sivalkodnak egy sort, feltesznek pár mémet, aztán ki-ki habitusa, rögeszméje szerint felépíti a saját elméletét. Vannak köztük igen viccesek is: például az erdmagyar haladérium egy igen hangos kis csoportja szerint

az AUR választási sikerének IS az RMDSZ, illetve a mögötte álló Fidesz az oka.

Hogy miért, azt csak ők tudják, de nagyon jól. El is képzelem egy pillanatra, amint állig felfegyverzett, nyilván orosz pufajkás fideszesek a Bucsecs-hegység alagútjaiban ultratitkosan kiképezik Kelemen Hunort és George Simiont, hogy kell nagy magyarellenességet generálni ahhoz, hogy az erdmagyar emberek jól oda szavazzanak, ahova kell.

Mindegy is, hogy vakaróznak és mennyi baromságot hordanak össze a hivatásos és amatőr politikai elemzők. Tény, hogy az ultranackó, ultraortodox, antiglobalista, antieuropista, antieLGéBéTista, ultrafocista-múltú Simion és pikareszk bandája (van köztük elítélt bádigárd, népdalénekes, színész, dákopata, gyanús múltú katonatiszt, szobrász-jógi, vírustagadó, szóval színes társaság) bejutott a parlamentbe, melynek folytán vélhetően igen élvezetes jelenetek tanúi lehetünk a közeljövőben.

Persze, nekünk, magyaroknak azért fájni fog kicsit, ugyanis az Aranyosok egyik célpontja éppen mi vagyunk.

De ez nem olyan nagy baj, hiszen láttuk, ha az egységes és oszthatatlan nemzeti pártérdek úgy kívánja, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök, a haza legjobban kisuvickolt européere sem megy a szomszédba egy kis magyargyalázásért.

Hirdetés

De mégis: vajon hogy történhetett, hogy egy ilyen párt bejuthatott a Győzelem-palotába? A fejlett nyugati demokráciát oly kiválóan mímelő Románia, az EU-s jogállamiság e mintaállama nagy szégyenére? Miképp lehet az, hogy e párt egyik „látnoka” 2021-ben kijelentheti, hogy ők patkányt irtani mennek a parlamentbe? Hát, ha tiszteletben megőszült bölcsészprofesszorok, plágiumgyanúban fetrengő társadalomtudorok, politikai pixisből kiesett mindentmegmondóemberek és monomániás újságírók lazán leírhatják a tutit, miért ne próbálkoznék meg én is egy hipotézissel? Tessék: szerintem Simionék piszkos nemtudomhánya (ja, ez a szám újabban fergetegesen nő) azért rúghatott labdába, mert

a tisztelt politikai és nem politikai elit magasról leszarta a romániai szavazópolgárság egy eléggé jelentős részét.

(És biza, a szavazópolgárság egy másik jelentős része nem ment el szavazni, amiért szintén megkapta a magáét a politikai és nem politikai elittől, de ezt nem részletezem, Papp Attila Zsolt kolléga kiválóan megírta.) Értik már? A tisztelt politikai és nem politikai elit megbocsáthatatlanul hülyén viselkedik a szavazópolgárok jelentős részével. Már egy jó ideje. És ezek a szavazópolgárok, akik úgy érzik, hogy folyton szarral tömik be a szájukat, most azt mondták, oké, akkor mi ezekre a gennyládákra többet nem szavazunk. Szavazunk inkább olyanokra, akik felénk fordulnak, méghozzá olyasmivel, ami zene a fülünknek. Még akkor is, ha elszáll. És akkor: nem ismerős a politikai és nem politikai elit által leszart szavazópolgárok lázadásának forgatókönyve valahonnan? Kedves hülye elit.

Ja, és még valami: nekünk, erdmagyar embereknek még ennyi se jutott.

Nekünk, erdmagyar embereknek muszáj járnunk a kényszertáncot a kényszerpályán.

Akkor is, ha a mi politikai és nem politikai elitünk ugyanúgy szarik ránk, mint a román a románokra. Hacsak egy szép napon nem követünk el sírva vigadó öngyilkosságot és nem szavazunk mi is valamilyen Simionra.

Hirdetés
Hirdetés