Jean St'Ay

Mutasd a maszkod, megmondom, ki vagy!

2020. augusztus 07., péntek 17:07

Ülünk a pandémia kellős közepén. Nézzük a napi fertőzésadatokat, szorongunk, féltjük a családot, rokonokat, ismerősöket, a munkahelyünket, szentségelünk, amikor azt látjuk, hogy lepik el félmeztelen hordák a román tengerpartot, hogy tolonganak a hívők egy ortodox főpap temetésén, hogy csinálnak smekker nepperek milliókat egy-egy maszküzletből, hogy prédikálnak vizet és vedelik a bort a mioritikus haza vezérei… és a sor nagyon-nagyon hosszú. Persze, időnként felhorgad bennünk az érzés, hogy a kutyaúristenit, hát meddig megy ez még, fenébe a maszkkal, távolságtartással. Aztán erőt vesz rajtunk a felelősségtudat: a vírus itt van és ha nem vigyázunk magunkra, egymásra, bizony ölni is tud.

A magam részéről emberileg értem a fent vázolt hangulatváltozásokat. Három havi bezártság után az ember egyszerűen vágyik arra, hogy visszatérjen ahhoz az élethez, amelyet megszokott. Viszont tény, hogy odáig még van egy kicsi: például, amíg meglesz a koronavírus elleni oltás. Addig csak kezet mosni, távolságtartani, maszkot viselni tudunk, ott és akkor, amikor feltétlenül kell.

A maszkviselés kapcsán jut eszembe: én is álltam a vesztegzár alatt a gyógyszertári pult előtt azon töprengve, hány darabot vegyek az akkor épp öt lej hatvan baniért vesztegetett orvosi maszkból. Rablás, gondoltam. Telt az idő, a maszkárak csökkentek. De közben az történt, hogy a minden apróságból jövedelmet kovácsolni kész szabad gazdaság szereplői lecsaptak a maszktrendre. Hohó, hát ha már muszáj, akkor miért ne csináljunk trendi maszkokat? És szép lassan feltünedeztek az utcán a viccesebbnél hülyébb maszkok: kenderleveles, macis, cicás, katonai, nindzsa, amit csak el tudunk képzelni. Értem én, a hipszterpiacra dolgozó ipar nem tévedhet. A cukiságokra, trendiségekre olyannyira fogékony hipszterek kiváló és eltéveszthetetlen célpontot nyújtottak a kreatív maszkdizájnereknek. De a cukimuki maszkjárvány nem állt meg a trendszettereknél. Emlékszem, mekkorát szórakoztam a belga egészségügyi miniszter asszony maszkján, aki a saját arcát rakatta személyre szabott védőeszközére.

Hirdetés

És biza, egyre több polgárt láttam jártamban-keltemben, aki lecserélte az egyszerű orvosi maszkot valami jobbra, szebbre. Amit a sminkhez, öltözékhez lehet igazítani. Igaz, néha ki kell mosni a jószágot, de nem baj, veszünk többfélét. Tudok olyanról, akinek kis túlzással már annyi szenzi maszkja van, mint harisnyája vagy bugyija.

És ez szerintem probléma. Mégpedig azért, mert az egyszerű orvosi maszk egy ideiglenes állapotot jelöl. Amelynek egyszer vége lesz. Ez történik a kórházban is. Az orvos azért veszi fel a maszkot, hogy magát és környezetét védje munka közben. Miután leteszi a szikét, egyebet, leveszi, kidobja. Pont. A felturbózott maszkok divatja viszont arra utal, hogy az emberek lassan úgy gondolják, ez a pandémiás állapot nem ideiglenes. Nem lesz vége. És beszerzik az új korszak új, egyáltalán nem egyszer használatos és hamar eldobható divatkellékét. Ami arra utal, hogy szép lassan beletörődünk a helyzetbe. A sorsunkba. Ami egyben azt is jelenti, hogy megérdemeljük.

Hirdetés
Hirdetés