MTímea

A latin érettségiért petíciózó román akadémikusok elefántcsonttornyából nem látszik, mekkora a baj az oktatásban

2019. december 12., csütörtök 19:06

Errare humanum est (Tévedni emberi dolog), tartja a latin közmondás. A nyolcadik osztályos kínszenvedős latinórák egyetlen hozadéka, hogy emlékszem még néhányra ezek közül. A magyarázatukról, történelmi hátterükről persze alig tanultunk, csak egyike volt azon értelmetlen tantárgyaknak, melyeket kíméletlenül lenyomtak a torkunkon.

Evidenciának tűnhet, hogy a 21. században idejétmúlt egy holt nyelv tanulását megkövetelni az agyonterhelt nyolcadikos gyerekektől – ha nagyon muszáj, birkózzanak meg vele majd az egyetemen azok, akik a latin írástörténet nagy műveit eredeti nyelven akarják tanulmányozni. De a román tudományosság elefántcsonttornyából ez másként látszik. A Román Akadémia, mely túlzás nélkül a hülyeség fellegváraként magasodik a hazai társadalmi valóság dimenziója fölé, a katasztrofális PISA-eredmények kapcsán állt elő az oktatási szakértőket is meglepő javaslattal, miszerint tegyék újra választható érettségi tantárggyá a latin nyelvet. Ennek érdekében petícióval fordultak az oktatási minisztériumhoz arra hivatkozva, hogy a latin nyelv segít elmélyíteni a gyerekekben a román néplelket meghatározó latinos műveltséget, ugyanakkor a latin nyelvtan a diákok logikus gondolkodását is fejleszti. Érveik között szerepel az is, hogy az informatikában, például a Microsoft Word használatakor megjelenő angol szavak (file, delete, table, insert, stb,.) többsége latin eredetű.

Nem vonom kétségbe, hogy rengeteg érvet lehetne felsorakoztatni a latin nyelvtanulás mellett, hiszen kétség kívül hozzájárulhat az európai kultúra és a nyugati civilizáció gyökereinek megismeréséhez és megértéséhez. Csak kicsit túlzásnak érzem a javaslatot azok után, hogy a PISA-ból kiderült, 41%-os a funkcionális analfabetizmus a tizenöt éves románok körében. Ezek a diákok egy egyszerű román nyelvű szöveget sem képesek értelmezni, akkor mit kezdenének Vergilius eklogáival vagy Cicero dagályos körmondataival?

De nem ez javaslat az egyedüli, mely megcsillogtatja a román akadémikusok elképesztő világlátását: a román oktatás megmentéséért megfogalmazott állásfoglalásuk igazi aranybánya . Azt a benyomást keltik, mintha bárki is szándékosan mellőzni szeretné a román történelem vagy irodalom tanítását, hogy ezzel elszigeteljék a román gyerekeket saját identitásuktól, hazájuktól, „európai polgárokká” nevelve őket, akik csak a globalizációban hisznek és a saját népüket lenézik. Az akadémikusok azért is aggódnak, mert az elméleti tudásbővítés helyett a jövő oktatása az alkalmazott ismeretek mélyítésére fekteti a hangsúlyt (ahogyan a PISA-teszt is azt vizsgálja, hogy a fiatalok miként tudják adaptálni az iskolában szerzett tudást a hétköznapok során, ami ugyebár az oktatás lényege lenne), éppen ezért ellenzik az új tantárgyak bevezetésének lehetőségét. Ráadásul ezt a törekvést úgy tálalják, mint konkrét veszélyforrást a román nemzetre nézve, olyanok részéről, akik csak a munkaerőpiac kielégítését tartják szem előtt a román gyerekek oktatásában.

Mit lehet erre mondani? Egy holt nyelv ismeretéből és hazaszeretetből aligha lehet megélni a 21. század Romániájában. Ez csak az akadémikusok kiváltsága.

Hirdetés
Hirdetés