Több mint száz éve annak, hogy Csanády György székelyudvarhelyi költő, újságíró és a szintén erdélyi felmenőkkel bíró Mihalik Kálmán zeneszerző alkotói munkája révén megszületett a ma székely himnuszként ismert vers, illetve zenemű. Az első világháború után nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében elterjedt, természetes, közösségi és érzelmi választ adva Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett
a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat
– idézte fel a székely himnusz történetének kezdeteit az évforduló apropóján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), melynek kezdeményezésére 2009-ben a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen Székelyföld himnuszává nyilvánították.
Olvasson még:
Azt megelőzően és azóta is számtalanszor megtapasztalhatta az erdélyi magyar közösség, hogy szinte biztosra vehető a botrány, ha felcsendül valahol a székely himnusz, legutóbb például éppen a szlovéniai divízió I/A jelű világbajnokságon, egy magyar-román hokimeccs utáni spontán éneklésből lett baj. Egy hete ettől hangos a sajtó, így a partitúra közlése éppen jókor jön azoknak, akik kedvet kaptak a himnuszénekléshez.
Az SZNT a székelyföldi autónima-törekvések szellemében fontosnak tartotta, hogy elkészüljön egy hivatalosnak tekintett partitúra, hogy
a kórusok, szimfonikus és fúvószenekarok előadásában is könnyebben felcsendülhessen a himnusz.
Az ötletet felkarolta Werner Gábor karmester és az MTVA is, így elkészült egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része lett.
A hangfelvételeket három változatban (szimfonikus zenekar + négyszólamú kórus; fúvószenekar + egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar + egyszólamú kórus) tették közzé, felajánlva Székelyföld lakóinak, minden székelynek és minden magyarnak a nagyvilágból. Mutatjuk.