Mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében az egészségügyi (és nem csak) hatóságok, hogy elejét vegyék a koronavírus miatti pániknak és hisztériának.

Vagy legalább csökkentsék az intenzitását, miután egyes helyeken az emberek az intések ellenére megrohanták a szupermarketeket, és lerabolták a tartósélelmiszer-polcokat.

Többek között létrehoztak egy zöldszámot, amelyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdésekre válaszolnak.

Íme: 0800800358.

Az egészségügy-minisztérium alárendeltségében működő Országos Közegészségügyi intézet (INSP) által üzemeltetett zöldszámon naponta reggel nyolctól este 11-ig lehet érdeklődni, szombaton és vasárnap is.

A diszpécserek többek között a betegség tüneteiről és a megelőzés módjairól adnak tájékoztatást, vagyis ha valaki úgy érzi, hogy beteg, akkor ne ezt hívja, hanem továbbra is a 112-es sürgősségi számot.

Közben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) jó hírrel szolgált azoknak, akiket érint a járvány: mint közölték, a vesztegzár alá helyezett személyek betegszabadságra és alapfizetésük 75 százalékának megfelelő pótlékra jogosultak, amennyiben biztosítotti jogviszonnyal rendelkeznek.

A pótlékot a társadalom- és egészségbiztosítási alapból fizetik ki, és azok kaphatják meg, akiket valamilyen ragályos betegséggel való fertőzés gyanúja miatt eltiltanak tevékenységük folytatásától a közegészségügyi igazgatóság által megszabott időre. (Ez jelen esetben 14 nap).

A betegszabadságról szóló igazolást a kezelőorvosnak kell kiállítania, a közegészségügyi igazgatóság illetékes szerve által aláírt dokumentum alapján.

Karantén esetén az orvosi igazolás utólag is kiállítható, de csak a folyó vagy az azt megelőző hónapra.

Ez esetben nem érvényes az a korlátozás, amely tíz napban szabja meg a háziorvos által kiírható betegszabadság maximális időtartamát, és nem számít bele más betegségek okán adott betegszabadságba.

Mindeközben a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila azt is elmondta: a koronavírus nem érintés útján, hanem cseppfertőzéssel terjed, és nincs rá külön kezelés, hanem tüneti kezelést alkalmaznak rá.

A kormány is kiadott egy tájékoztatót, amelyben többek között figyelmeztetnek: a tüdőgyulladást okozó vírusra elsősorban az idősebbek, illetve a krónikus betegségben (cukorbetegségben vagy szívbetegségben) szenvedő személyek érzékenyebbek.

A megelőzés érdekében azt tanácsolják,

• gyakran mossunk kezet
• kerüljük a kapcsolatot a légúti fertőzésben szenvedő személyekkel
• kézmosás nélkül ne nyúljunk a szemünkhöz, az orrunkhoz vagy a szánkhoz
• tüsszentéskor vagy köhögéskor takarjuk el az orrunkat és a szánkat
• klór- vagy alkoholalapú fertőtlenítőszerekkel fertőtlenítsünk
• szájmaszkot csak akkor használjunk, ha betegek vagyunk vagy fertőzött személyek közelében tartózkodunk
• és csakis az orvos által felírt antibiotikumokat szedjünk be.

Klaus Johannis államfő is beszállt a polgárok megnyugtatását célzó kampányba: üzenetében elismerte, hogy komolyan kell venni a vírust, azonban figyelmeztetett: pánikra semmi ok.

Persze az illetékesek sok esetben hiába próbálják elejét venni a hisztériának, sokan még mindig radikális eszközökkel próbálnak védekezni a kór ellen.

Az Argeş megyei Nucşoara községben például az emberek botokkal és fejszékkel felfegyverkezve vonultak ki az utcára, hogy így próbálják megakadályozni az egészségügyi hatóságok döntésének végrehajtását, amely szerint a faluban levő táborban és egy vadászházban hoznak létre karantént a fertőzöttek számára.

Mivel a helybeliek le akarták zárni az utakat, a hatóságok rendőröket és csendőröket vezényeltek a helyszínre, hogy csillapítsák a kedélyeket. Közvetlen beavatkozásra végül nem volt szükség, az emberek ugyanis lenyugodtak.

Mint megírtuk, Romániában eddig egyetlen személy, egy Gorj megyei fiatalember esetében mutatták ki a koronavírus-fertőzést, vagyis járványról nincs szó.