Nem fukarkodtak az általunk befizetett adókból származó közpénzzel a tavaly május 26-án megtartott európai parlamenti választás és az igazságszolgáltatás reformjáról szóló, Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazás megszervezésére: az Állandó Választási Hatóság (AEP) frissen közzé tett elszámolása szerint közel 300 millió lejbe került a buli.

A két voksolásra pontosan 280 345 000 lejt (vagyis 59 103 367 eurót) különítettek el, amiből 223 523 000 lejt (47 123 943 eurót) sikerült is eltapsolni a demokrácia ünnepén.

Mindez azt jelenti, hogy minden egyes, az urnáknál megjelent polgár szavazata 26,61 lejbe (vagyis 5,61 euróba) került.

A fel nem használt összeg visszakerült a kormány tartalékalapjába.

A jelentés egyébként tényleg a legkisebb részleteket is felsorolja.

Például kiderül belőle, hogy a voksolásra az előzetes becslések szerint 510 tonnányi újságpapírra lett volna szükség (330 tonnára az EP-választásra és 180 tonnára a népszavazáshoz), ám végül csak 480 tonnányit használtak fel: 318-at az EP-választásra és 162-t a referendumra.

Ez összesen 1 280 335,66 lejbe került.

Az EP-választásra 21 437 959 szavazólapot nyomtattak ki, 2 296 005,41 lej értékben.

A pazarlás elég nagy volt, mert 12 039 448 szavazólapot nem használtak fel, ami a teljes mennyiség 52,26 százaléka.

Egy szavazólap amúgy 0,09 lejbe került.

A népszavazásra használt szavazólapokból 42 875 918-at nyomtattak, ebből 20 104 459 1-es, 21 437 959 pedig 2-es típusú volt.

Ezek összesen 3 316 452,26 lejbe kerültek, egy szavazólap ára 0,065 lej volt.

A szavazatok leadására használt bélyegzőkből 95 797 darab készült, darabonként áfa nélkül 4 lej 20 baniért, ami összesen áfa nélkül 402 347 lejbe került, áfával 478 793-ba.

A jelentésben számos más adat is megtalálható, a számok szerelmeseinek jó böngészést kívánunk hozzá.