Az elmúlt napok egyik slágertémája, hogy az Európai Bizottság egy új erdőstratégiát fogadott el, mely sok érintett tagállam szerint elfogadhatatlan, a valóságtól elrugaszkodott feltételeket diktál a természetes és őshonos erdők védelmében, a leromlott állapotú erdők helyreállításában, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításában.

A stratégia jól szemlélteti, hogy az EU hajlandó elmenni a falig annak érdekében, hogy tartsa a célját, és

• • • 2030-ig 55 százalékkal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását,
    • 2050-re pedig teljes klímasemlegességet érjen el.

A stratégia sok kérdést vet fel, de még a tagállamok illetékes minisztereinek sem volt alkalma véleményt alkotni róla – legalábbis ezt nehezményezi Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, aki azért kényszerült magyarázkodásra, mert tíz másik tagállammal közösen Románia is csatlakozott az erdőstratégiát bíráló Ausztriához. Ráadásul mindez Tánczos magyar sajtónak adott nyilatkozatából derült ki. A kormányfő egyelőre nem is foglalt állást a kérdésben.

Az erdőstratégiából kiemelhető, hogy:

• • • a szénelnyelőként is működő erdők növelése révén fokozná a szénmegkötést, hozzájárulva ezáltal az éghajlatváltozás mérsékléséhez, továbbá az aszály és az árvízveszély csökkentéséhez (2030-ig az EU-ban 3 milliárd fát kell elültetni);
    • a faalapú biomassza használatát a fenntarthatóság határain belül tartaná;
    • a „lépcsőzetes felhasználás elvével összhangban” (jelentsen ez bármit is) hatékonyabbá tenné a faanyagok felhasználását;
    • az erdőgazdálkodásban az éghajlat- és biodiverzitásbarát módszerek alkalmazását szorgalmazná.

Tánczos korábban azt nyilatkozta, hogy Románia azért nem támogatja az erdőstratégiát, mert

a tagállami jogköröket, a szubszidiaritás elvét, az európai erdők változatosságát és a fenntartható gazdálkodás gyakorlati kérdéseit is figyelembe kell venni, amikor egy ilyen tervezetet előkészítenek.

Egy másik érve szerint Romániában az erdőgazdálkodás mindig is vitatott téma volt, ami hozzájárult egy szigorú, jól szabályozott rendszer kidolgozásához. Magyarán: nem hiányzik újabb szigorítás ezen a téren.

Bírálta a stratégiát azért is, mert

• • • nem egyeztettek róla a tagállamokkal;
    • péntekig csak egy vázlat volt elérhető, nem a teljes változat (ezt az Európai Bizottság időközben cáfolta);
    • anyagi terhet ró a tagállamokra, hiszen az erdőgazdálkodást kizárólag a tagállamok finanszírozzák nemzeti hatáskörben;
    • megköti az erdőtulajdonosok kezét, akiket majd kárpótolni kell (de milyen pénzből?).

Mindehhez a hétfői sajtótájékoztatóján még azt is hozzátette, hogy Brüsszel csak a zöldek elvárásainak akar megfelelni, miközben teljesen ellehetetleníti a gazdálkodókat.

A tizenegy tagállam érdemi vitát szorgalmaz az Európai Bizottsággal az erdőgazdálkodási stratégiáról, bár az uniós végrehajtó szerv még pénteken elfogadta Frans Timmermans zöldcélokért felelős alelnök elképzeléseit tükröző terveket.

Lássuk, hogy tiltakozásuk elhallatszik-e Brüsszelig.