Javaslat: magyar zsidó sportolóról nevezzenek el utcát Kolozsváron, ne román fasiszta tudósról
Egy román újságíró szerint Paneth Farkas sokkal inkább megérdemelné ezt a kitüntetést, mint Nicolae Paulescu.
roMánia
Cenzúra, propaganda, ellenpropaganda: kell-e jelölni a kommunizmus idején született filmeket?
Élénk vita bontakozott ki a román nyilvánosságban az audiovizuális hatóság ajánlása nyomán, amely szerint megkülönböztető jelzéssel kéne ellátni az 1989 előtti filmalkotásokat.
Hirdetés
Vlach vagy román? A szerbiai románság az anyaország érdektelenségét sérelmezi
A címben feltett kérdés azért fontos, mert idén délnyugati szomszédunknál is népszámlálás lesz. Az ottani román szervezetek könnyített honosításért folyamodtak Bukaresthez.
Ajándékot a Kondukátornak! Ma lenne Nicolae Ceaușescu elvtárs 104. születésnapja
Milyen szuvenírekkel kényeztették annak idején a Kárpátok Géniuszát a születésnapján? A sokoldalúan fejlett kommunista fantázia tárháza kimeríthetetlennek bizonyult.
Románia elárult kisebbsége: a szászok és a svábok
A romániai németek második világháború utáni tömeges deportálása igazi szégyenfolt az ország történelmén – írja Marius Oprea történész.
Ukrajnai románok: „az anyaország elfelejtett bennünket”
Ellentétben Magyarországgal, amely kiáll a kárpátaljai magyarokért. A Libertatea riportját szemléztük.
Hirdetés
„Adjanak csattanós választ a provokációkra!” Így rendelte el Ceaușescu a temesvári vérengzést
Egyszerre hátborzongató, tragikomikus és tanulságos annak a telekonferenciának a szövege, amelyet a diktátor 1989. december 17-én folytatott katonai és pártvezetőkkel a Temesváron kialakult helyzet miatt.
„Riadó!” Így reagált a román sajtó a székely személyi kártyára
Nem árulunk el titkot azzal, hogy a román médiában és közvéleményben nem keltett osztatlan lelkesedést az SZNT ötlete.
Ceaușescutól Dalliig, avagy hogyan beszéljünk inkluzívan
Megérjük, hogy kereszténydemokrata politikusok igyekeznek lebeszélni bennünket a „karácsony” szó használatáról? – kérdezi a Dilema Veche publicistája.
December 1. és az egység kudarca
Román vélemény: nagyrészt Bukarest felelőssége, hogy az erdélyi magyarok nem tekintik hazájuknak Romániát, idegenként érzik magukat az országban, és egyre inkább Budapest felé tájékozódnak.
Hirdetés