Időről időre megtörténik, hogy különböző entitások (például rangos európai sportszervezetek, rocksztárok, politikusok) összekeverik Magyarország fővárosát Romániáéval. Bár el nem tudjuk képzelni, hogy lehet ilyet csinálni, úgy tűnik, sokak számára egyszerűen nem ugrik be a -dapest és a -karest szórészek között feszülő különbség. Onnan, hogy Bu-, nekik mindegy.

Persze, amíg a fenti baki nyilatkozatok szintjén marad, nagy baj nincs, csak közröhej. De most tessék elképzelni a következő (nem) mindennapi helyzetet: hat derék gall honpolgár el akart menni Budapestre múlt szombaton, hogy szurkoljon egy jót a francia válogatottnak, amely éppen Magyarország csapata ellen lépett pályára.

A hatosfogat felhívott egy turisztikai ügynökséget, bemondta az úti célt meg a többi részletet és szépen hátradőlt. A cég intézkedett, szurkolóink megkapták jegyeiket, felültek a repülőgépre és irány a magyar főváros.

Ám mekkora volt a meglepetésük, amikor leszálltak a gépről és… ukrán szurkolókkal találkoztak. Akikről azt hitték, magyar szurkolók. Hűha!

Aztán amikor beevickéltek a központba, rájöttek, hogy a „magyarok” ukránok, „Budapest” pedig Bukarest. Persze, már jó későn. És ha már ott voltak, szomorkásan beültek egy központi teraszra és végignézték, hogy szenved a francia válogatott a magyar fővárosban.

A hírek szerint a turisztikai ügynökség keverte össze a fővárosokat, ráadásul csak félig, ugyanis három jegy valóban Bukarestbe szól, három viszont Budapestre. És innen már senki nem ért semmit.

A következő hibák eshettek:

1. A fiúk mondták be málészájjal az úti célt.

2. A turisztikai ügynökség hallotta félre a nevet, részben.

3. A reptéri alkalmazottaknak (is) csak az számított, hogy Bu-, és máris engedték a fiúkat, hadd menjenek.

Egy szó mint száz: ennél szerencsétlenebb drukkereket rég nem láttunk. Nem elég, hogy nem oda mentek, ahova akartak, még a csapatuk sem nyert.