Egy bukaresti lakos például az ország déli részéből az északkeleti csücskébe (oda-vissza csaknem 1000 kilométer) utazott, hogy beoltassa magát a Botoșani megyei Vorona községben. Mint mondta, eddig nem is hallott erről a kedves kis településről (mi sem).

A kampány harmadik szakaszának elején – ahogy az várható volt –, sokan megrohamozták az oltási platformot, hogy időpontot foglaljanak maguknak. Csak az első napon, hétfőn (március 15.) 47 ezren regisztráltak az oltásra, és csaknem 354 ezren kerültek fel a várólistákra, így nem meglepő, hogy a nagyobb városokban már hetekre előre elfogytak a helyek.

Így az oltásturizmus is beindult: akik gyorsan túl akarnak esni a szurin, kénytelenek más, kisebb településekre utazni, ahol nem akkora a tolongás – sok nagyvárosba elszármazott polgár például a szülővárosában/-falujában, illetve környékén próbálkozik.

De vannak olyanok is – mint hősünk – akik teljesen ismeretlen, távoli helyekre is hajlandóak elmenni, csak hogy túl legyenek a dolgon.

A Botoșani megyei Voronán és Bucecea városban például most nyíltak vadonatúj oltásközpontok, van szabad hely dögivel, a Monitorul de Botoșani szerint pedig más megyékből sőt a távoli fővárosból is érkeznek ide oltakozni vágyók.

Nem meglepő, hogy jut hely és vakcina nekik is, hiszen Botoșani megyében még az orvosok is úgy ódzkodnak a koronavírus elleni szerektől, mint vámpír a fokhagymás fakereszttől: a megyei kórházban például az orvosi személyzetnek mindössze a 32,2%-a (296-ból 103) vállalta be az oltást, az asszisztensek körében pedig még rosszabb az arány: 22.84%.

Mondjuk a papok közül sem hisz mindenki istenben…