A Téridő Plakett másolata a budapesti Természettudományi Múzeum kiállításán – fotó: Szabados Tamás

A Téridő Plakett, az erdélyi értékekkel együtt, elkészült, és útban van az űrszonda felé

Az indulás viszont csúszik kicsit.

Hirdetés

Nem telhet el úgy az év, hogy ne számolnánk be az idei legfantasztikusabb (értsd: a sci-fi határait súroló) Főtér-projekt aktuális állapotáról.

Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy 2020 elején nagyszabású kampányt indítottunk, Vigyük Erdélyt a Holdra! címmel. Ennek lényege az volt, hogy a Főtér olvasói választhatták ki azokat az erdélyi értékeket (személyiségeket, intézményeket, történelmi és kulturális örökségünk fontos elemeit), amelyeket egy időkapszulába zárva, egy amerikai űrszonda fedélzetén elküldhetünk a Holdra.

Partnerünk a projektben a Puli Space Technologies nevű magyarországi űrkutatási cég, amely a maga során szintén egy nagyobb, Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként készíttette el, részben közösségi finanszírozásból, azt a bizonyos Téridő Plakettet, amelyre a magyarság több csúcsteljesítménye is felkerült – az Aranycsapattól Weöres Sándor életművén át Erdély, a Partium és Bánság értéktáráig.

Maga az időkapszula, vagyis a Téridő Plakett tulajdonképpen egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el, alumíniumból készült másolatát pedig az amerikai Astrobotic cég Holdra induló, Peregrine nevű űrszondájának fedélzetén.

Az olvasói szavazatok eredményeként végül huszonhárom erdélyi kötődésű elem került az időkapszulára: a lista élén Bartók Béla, Erőss Zsolt és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport végzett. A listán szereplő értékekről rövid ismertető szövegeket, ún. holdjegyzeteket készítettünk.

A VIGYÜK ERDÉLYT A HOLDRA! KAMPÁNYRÓL ITT, A SZAVAZÁS EREDMÉNYÉRŐL ITT TÁJÉKOZÓDHAT. A HOLDJEGYZETEKET PEDIG EZEN A LINKEN OLVASHATJA EL.

És hogy milyen is ez a bizonyos kerámiatábla? Mutatjuk, így nézett ki a tesztelési fázisban:

Nos, örömmel jelentjük: azóta a Téridő Plakett elkészült, és hamarosan elfoglalja helyét a fentebb említett szállítóeszköz fedélzetén, Pittsburghben.

Hirdetés

A plakett másolatát az érdeklődők megtekinthették – és december 31-ig továbbra is megtekinthetik – a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban, A Hold felfedezése című kiállításon – címlapképünk is ott készült.

Pacher Tibor (balra) a Téridő Plakett másolatával és a Puli roverrel a Természettudományi Múzeum kiállításán – fotó: Szabados Tamás/MTM

A tervek szerint a Peregrine-nek az idei év végéig el kellett volna indulnia égi kísérőnkre, de a legújabb hírek szerint a startot elhalasztották jövőre.

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője (a vele készített tavaly őszi INTERJÚNK nyomán kezdődött az együttműködésünk) szerint a csúszásban semmi meglepő nincs, ilyen volumenű űrkutatási küldetéseknél ez gyakran előfordul.

„A csúszást két tényező okozhatja. Egyrészt a fuvaros, amely megépíti a leszállóegységet – esetünkben az Astrobotic –, késik a végleges összeszereléssel. Másrészt ők leszerződnek egy rakétaindító céggel, akik vállalják, hogy elviszik a leszállóegységet a rá pakolt holmival. Az Astrobotic a United Launch Alliance-szal kötött szerződést, ez egy nagyon komoly cég, ők indítják az Atlas rakétákat, sok Pentagon-megbízásuk is van, hadi jellegű küldetések. Az ULA a Vulcan Centaur nevű rakétájának egy továbbfejlesztett változatát készül indítani, az egyik hajtómű szállítása pedig késett. Ráadásként ott volt a koronavírus-járvány, a korlátozások, védőintézkedések miatt a beszállítói lánc elkezdett akadozni, lelassult a gyártási folyamat. Nincs ebben semmi varázslat, egy féléves, egyéves csúszás mindig benne van a pakliban”

– mondta a Főtérnek Pacher, aki az űrszonda várható indulásának időpontját nagyjából jövő év kora nyarára teszi.

Ígérjük, arról is beszámolunk majd.

Hirdetés