A romániai egészségügy tipikus visszásságai vezettek ahhoz, hogy Suceaván kritikussá vált a helyzet

Miközben egyre több a drámai beszámoló a kórházban uralkodó állapotokról, kezd világossá válni, milyen illegális tevékenységek hátráltatták a járvány hatékony kezelését.

Hirdetés

A stratégiai kommunikációs törzs legutóbb kedd este közölt adatokat a vesztegzár alá helyezett Suceaváról, ahol a koronavírusos fertőzöttek száma 638-ra, a halottak száma pedig 31-re emelkedett. Egy egyszerű matematikai művelettel kiszámítható, hogy a Romániában igazolt 2 245 fertőzött közel 30 százaléka, a halálesetek közel 40 százaléka Suceavához köthető. Drámai hangvételű beszámolók kerültek nyilvánosságra arról, hogy hogyan bánnak az ország legnagyobb gócpontjának számító város kórházában a betegekkel és a halottakkal, és a beszámolók alapján kirajzolódott kép egyre jobban közelít Olaszország legdurvábban érintett kórházaiból érkezett helyzetjelentésekre.

A hatóságokat is foglalkoztatja, hogy milyen tényezők játszottak közre a járvány nagymértékű terjedéséhez, konkrétan milyen hatósági mulasztások sorozata vezetett a város vesztegzár alá helyezéséig. Az egyik tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni:

csak márciusban 260 ezer vendégmunkás érkezett haza az országba, ebből mintegy 10 ezer Suceava megye felé vette az irányt

(az adat Bogdan Despescu belügyminisztériumi államtitkártól származik).

A suceavai bíróság mellett működő ügyészség vizsgálata, melyet a betegségek leküzdésének meghiúsítása, hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás gyanúja miatt terjesztettek ki, megdöbbentő következtetésekre jutott: a vádhatóság szerint a halálesetek összefüggésben állhatnak az egészségügyi rendszerben dolgozó tisztviselők illegális tevékenységével. Mind a megyei közegészségügyi hivatal, mind a kórház vezetői súlyos mulasztásokat követtek el a betegek izolációja, tesztelése, karanténba helyezése és kórházba utalása során, a haláleseteket pedig azért közölték késve az országos hatóságokkal, mert

jogsértő tevékenységeket fedtek el vele.

Hirdetés

Bár a halálesetek körülményeinek kivizsgálása nem az ügyészség feladata – ez a legfőbb ügyészségre hárul –, több vétség is szembetűnt a hatóságnak. Például olyan személyeken végeztek teszteket „haveri alapon”, akiknek nem volt szükségük erre, miközben a kórházi alkalmazottaktól vett tesztmintákat késve küldték tesztelésre, így az alkalmazottak egy része teljesen feleslegesen volt karanténba helyezve. Az is érthetetlen, hogy az igazolt fertőzötteket miért nem utalták be azonnal a a fertőző betegségek osztályára. A kórházi protokollok sorozatos megszegése nem tette lehetővé a koronavírus-járvány elleni hatékony védekezést és

kimeríti a betegség leküzdésének meghiúsítása büntetőfogalmát.

Mivel a nyomozás még tart, nem közöltek több információt, de a vádhatóság azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem akarnak még nagyobb nyomást helyezni az orvosok vállára a vizsgálattal.

Hirdetés