Éppen aznap, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elme zavaraival foglalkozó intézmények alulfinanszírozottságára és a járványveszélynek fokozottan kitett páciensek elhanyagolt helyzetére hívta fel a figyelmet, szóval éppen aznap jelent meg a hír, hogy a Neamţ megyei Războieni rehabilitációs központjában 186 koronavírus-fertőzött beteget azonosítottak be, ebből 147-en bentlakók. Ez még az egészségügy intézményhez képest is elég nagy fertőzési góc, ami csak azt támasztja alá, hogy

a rendszer tényleg nem fordít kellő figyelmet ezekre az emberekre a járvány idején (sem).

Nem kell mélyre ásni az adatokért, hogy kiderüljön: az elmúlt egy hónapban az egészségügyi intézmények falai között megjelent koronavírusos esetek fele a pszichiátriai intézetekhez köthető, csak az elmúlt hónapban 422 mentális zavarral küzdő fertőzöttről lehet tudni.

Romániában 36 nagy ideggyógyászati kórház létezik, ebből nyolcban aktív fertőzési gócpontok alakultak ki a közelmúltban, a fertőzöttek számát tovább növeli a neuropszichiátriai rehabilitációs központok és az általános kórházak pszichiátriai osztályainak koronavírusos betegei is. Egy másik sokat mondó adat: az elmúlt hónapban mintegy 42 000 romániai lakos lett koronavírusos, ezek alapján

a fertőzöttek 1 százaléka intézményes ellátásban részesülő, mentális problémával küzdő személy.

Az elmezavarokkal küzdők többsége krónikus beteg, emellett többnyire nozokomiális fertőzésekkel, azaz az intézményes ellátás következtében kialakult ártalmakkal is küzd a szervezetük, tehát ha elkapják a vírust, nem gyógyulnak ki egyhamar belőle, és elég nagy az esély arra is, hogy belehaljanak a szövődményekbe. A járvány terjedése a pszichiátriai kezeltek körében nemcsak ezen intézmények sajátosságainak, illetve a betegek legyengült állapotának tudható be, hanem annak is, hogy a kormány ebben a fokozott egészségügyi válságban (is) megfeledkezik róluk.

Csak egy példa erre: a nyár folyamán, amikor Olt megye egyik neurológiai kórházában 55-en fertőződtek meg, az alkalmazottak név nélkül arról nyilatkoztak a sajtónak, hogy nincs elegendő felszerelésük, maszkot is csak háromnaponként tudnak cserélni. A felszereléshiány a járvány elején még érthető volt, azonban augusztusig rendeződött az ellátás, mégsem jutott mindenhová a maszkokból. Az ügyészek két másik esetben, Câmpinán és Temesváron is vizsgálódnak, hogy

miért nem tartották be a járványügyi intézkedéseket a pszichiátriai betegek ápolásakor.

A WHO szerint az egész világban elhanyagolják a mentális betegségekkel küzdők intézményes ápolását, és ez most, a koronavírus-járvány miatt hatványozottan visszaüt. A szakértők arra emlékeztetnek, hogy a járvány jobban igénybe veszi a lakosság mentális állóképességét. A gyász, az elszigetelődés, a jövedelem elvesztése, a betegségtől való félelem, stb. – mind olyan tényezők, melyek könnyen mentális elgyengüléshez, esetleg idegösszeomláshoz vezethetnek. Ráadásul mindehhez rátehet egy lapáttal a fokozott alkohol- vagy drogfogyasztás, illetve az álmatlanság is, melyek szintén jelzésértékkel bírnak ebben a helyzetben.