Bár az ukrajnai háború miatti infláció és gazdasági válság is arra kényszeríti a kormányt, hogy alaposan odafigyeljen arra, hogyan költi a közpénzeket, egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a különleges nyugdíjak ügye csak a nyilatkozatok szintjén élvez prioritást.

Mint ismeretes, a különleges nyugdíjak intézményét arra találták ki, hogy a politikum lekötelezettjévé tegyék a bírákat és ügyészeket, így jóval nagyobb időskori illetményt szavaztak meg számukra, mint amekkora az általuk befizetett járulékok alapján járna nekik.

Ezt később egyéb foglalkozási körökre is kiterjesztették.

A felháborító jelenség hosszú évek óta borzolja a kedélyeket, történtek is próbálkozások, de az alkotmánybíróság – amelynek tagjai közvetlen kedvezményezettjei a gyakorlatnak – három alkalommal is elkaszálta a módosításokat.

Bár a jelenlegi kormánykoalíció vezetői többször is arról beszéltek, hogy véget vetnének a gyakorlatnak – például a különleges illetmények megadóztatásával –,

egyelőre nem sietik el a dolgot.

Az értesülések szerint még össze sem ült az a koalíciós munkacsoport, amelynek a különleges nyugdíjak valamilyen formában történő felszámolásával kellene foglalkoznia.

Ennek nyomán legkorábban augusztus második felében készülhet el a tervezet, amelyet aztán a koalíciós vezetőknek is jóvá kell hagyniuk.

Annyi máris bizonyosnak tűnik, hogy a katonai nyugdíjakhoz nem fognak hozzányúlni.

Igaz, hogy a probléma megoldásának határideje az év vége, és az is, hogy jelenleg parlamenti szünet van, amely szeptember elsején ér véget.

Csakhogy ha nagyon akarnák, akkor akár még nyáron nyélbe üthetnék az egészet –

az sem törvényszerű, hogy a parlamentnek meg kell várnia az őszi ülésszak kezdetét,

hiszen éppen szerdára hívtak össze rendkívüli ülésszakot, hogy jóváhagyják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

De persze jó munkához idő kell. Addig pedig a különleges nyugdíjak kedvezményezettjei tovább élvezheti a megkérdőjelezhető legitimitású illetményeket.