nyerjen a jobbik?
Szerző: Mirel Palada
2019. szeptember 16. hétfő, 13:30
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a gandeste.org oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Az világos, hogy a szolgálatok áldása nélkül semmi esélye sincs egy jelöltnek az elnökválasztáson. Az is világos, hogy a fiúk tökélyre csiszolták a tableten keresztül, a diaszpórai szavazókörből történő szavazás aljas művészetét, másodpercenként húszasával, számolatlanul, annyi szavazattal, amennyire szükség van, hogy az legyen a győztes, aki kell. Mindig, aki kell, a fene egye meg ezt a váll-lapos demokráciát.

Az is világos, hogy

a második forduló formaság, képmutatás, egy siralmas színdarab,

melyben a színészek középszerűen mímelnek és csak a balekok, a naivak, az akaratgyengék és az eszementek vesznek a lelkükre, szopnak be, feszülnek neki az imperialista-gyarmatosító magas szférákban már előre eldöntött végkifejletnek.

És mégis. Bár a második forduló halott és elkapart és már a tort is megültük, azért némi pattogatott kukoricát még elropogtathatunk. Az 1. fordulóról némiképpen, paradox módon, még akár magánszemélyként, nem intézményi jelleggel, kvázi tudományosan és kvázi civil módon el is vitatkozgathatunk. Ahogy azt a híres káromkodós elemző Gigi Becali mondaná, a szociológiai rész felől tényleg van mit beszélnünk, elemeznünk, grafikonokat készítenünk. Hiszen még tart a játék.

Nyilvánvalóan az az egyedüli igazán lényeges kérdés, hogy melyik döntős kerül be a második fordulóba az Ünnepély Nagykabát Vajda (Klaus Iohannis – a szerk.) mellett.

Két forgatókönyvünk van, mindkettő megvalósulására viszonylag egyenlő esély van. Röviden 2000-es Forgatókönyvnek és 2009-es Forgatókönyvnek fogom ezeket nevezni.

A 2000-es Forgatókönyvben arról a nevetséges helyzetről van szó, amikor ketten veszekednek és egy harmadik győz.

2000-ben a PSD-ellenes (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) tábor két groteszkül merev bábut indított, Stolojant és Isărescut, akik két nagyjából egyenlő részre fűrészelték a vokshozományukat. Az egyik 11,8, a másik 9,5 százalékot kapott. És így aztán ahelyett, hogy a táboruk egyetlen jelöltet indított volna, aki több mint 20 százalékos támogatottsággal bejuthatott volna a második fordulóba, ünnepélyes balekokként kölcsönös öngyilkosságot követtek el, így aztán elsuhant mellettük a rendszerellenes jelölt, a habzó szájú Vadim.

Sokan jelentős esélyt adnak annak, hogy idén is ugyanígy lesz. A halhatatlan és érinthetetlen Iliescu szerepében Klaus Iohannis. A Stolojan–Isărescu komikus páros szerepében a Dăncilă–Diaconu páros. A rakétaként előretörő rendszerellenes jelölt szerepében pedig Dan Barna, ez a rendkívüli civil piperkőc, amilyen rendkívüli civil volt a maga idejében a veszett Vadim is.

Vadim akkor a gazdák engedélyével és segítségével kiépített egy karámot az akkori ellenséges érzelműek átverésére és elrekesztésére, akik túlnyomórészt a kékgallérosok közül kerültek ki.

Most pontosan ugyanez a szerepe a civil piperkőc Barnának,

csak mivel most más idők járnak, az ellenséges érzelműek jelenleg nem a kék-, hanem a fehérgallérosok közül kerülnek ki. Az ország megváltozott, több a forrás, a csavart megszorító és vazelines kezű lumpenproletárt a billentyűzetével excelező lumpenproletár váltotta fel. Ez utóbbinak több pénze, több furcsa gondolata van, de ugyanolyan hisztérikus és könnyen átverhető.

A 2000-es Forgatókönyv egyértelműen a mostani PSD jelöltje, Viorica Dăncilă számára hátrányos. Ezt mindenféle választási civilek segítik elő spontán módon, lelkesen és fáradhatatlanul, a „pontosan és időben” kifejezéshez méltó igyekezettel, Barnától és Cioloştól és az összes minyonjaiktól Tăriceanuig, Pontáig és a civilkáder-tartalékban még megtalálható más politikai szereplőkig.

A másik lehetőség a 2009-es Forgatókönyv.

2000-rel ellentétben, amikor működött a civil fiúk bomlasztó mechanizmusa, 2009-ben ez már nem ment. 2009-ben két viszonylag egyenlő jelölt volt (a második fordulóba bekerülésre, a hivatalban lévő elnök mellett – a szerk.), Geoană és Antonescu. A kampány előtti nyári időszakban mindketten nagyjából egyenlő, 20 százalék körüli támogatottsággal rendelkeztek. Geoană egyértelműen gyengébben állt a pártjánál. Antonescu egy kicsit jobban a saját pártjánál.

Sokan elkezdtek Antonescura fogadni és a második fordulós stratégiáját készítették elő, már a döntőben látva őt, azon az alapon, hogy „a fiúk majd megnyomják a gombokat és meglátod, úgy nő majd Antonescu, mint kelt tészta a napon”. Nosztalgiával idézem fel, hogyan próbált bennünket átverni szegény Patriciu, hogyan mondogatta, hogy több százezer euróért felvásárolja az intézetünket, csak röpítsük felfele Antonescut a felmérésekben. Micsoda idők. Micsoda emberek. Isten nyugosztalja. Egy másik különleges civil.

De az otthoni, a kaszárnyában végzett számítás nem hasonlított a piaci helyzetre.

A pészédések a választás közeledtével ráébredtek: meglehet, hogy Geoană egy javíthatatlan ostoba, de az ő ostobájuk.

Előjött a pártfegyelem, beindították a választási gépezet motorjait és Geoană lazán bejutott Băsescuval együtt a második fordulóba. Három hónap alatt 20-ról 30 százalékra nőtt, ami megfelelt a PSD akkori eredményének, Antonescu pedig megrekedt és egy helyben taposta a vizet valahol a húszas körül. Egy másik civil, aki felmérésekre haragszik. Micsoda ember. Micsoda sors. Micsoda balfácán.

2009-ben a harmadik másodlagos jelölt, Sorin Oprescu, akit azért indítottak, hogy megnehezítse Geoană dolgát, nagy lendülettel, nagyjából 15 százalékkal indított fél évvel a kampány előtt. De Oprescu civil úr menet közben két szék közt a pad alá esett, egyre irrelevánsabbá vált és a 3 százalékos végső reziduális eredményig csúszott vissza. A bomlasztó játék kipukkant, holott a jókora Antena 3 televízió állt mögötte, pontosan és jó időben, tele civilekkel, pontosan úgy, mint ma.

Mindenkinek a következő kérdés jár a fejében ezekben a napokban:

a 2000-es, vagy a 2009-es forgatókönyv ismétlődik meg?

A civilek egyik tábora a pletyka szerint Coldea (Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat, a SRI volt műveleti vezetője – a szerk.) köré csoportosulva, a 2000-es Forgatókönyvet szeretné. Ezért aztán előtérbe tolták a színész Diaconut, aki majd kitöri Dăncilă százaléklábait, gyakorlatilag Barnát segítve be a második fordulóba, hiszen Coldea bosszút szeretne állni az Őt Elmozdító Iohannis Vajdán.

Egy másik hasonlóan váll-lapozott, a Most Ő a Főnök és Mi Csak a Főnököt Szolgáljuk Iohannis Vajda körül csoportosuló civilekből álló tábor ezzel szemben a 2009-es Forgatókönyvre vágyik. Vagyis Dăncilă kerüljön be a második fordulóba, hiszen Iohannis őt könnyebben leteríthetőnek tartja a mérgezetten deontológus Barnánál. Ugyanúgy mint 2009-ben, amikor Băsescu és a körülötte lévő civilek Oprea híres nappalijából, Geoanát akarták ellenjelöltnek, nem pedig Antonescut.
Az okok 2009-ben és most, 2019-ben is azonosak. Először is, a PSD-s jelöltet könnyebb ördögként lefesteni. Bármiféle erőfeszítés nélkül újra lángra lobbantható a Szopj le PSD típusú érzelem. Negyed kulcsfordulatnyira.

Másodsorban egy ugyanabból a PSD-ellenes táborból származó jelölttel, akkor Antonescu, most Barna, sokkal nehezebb harcolni, mert ugyanazok az érvei, ugyanazokat a kampánytémákat használja, ugyanazokat az érzelmeket váltja ki, az összecsapás pedig elkerülhetetlenül testvérharcként darabolja fel a PSD-ellenes választói réteget.

Hiszen az 1. forduló többi szavazója, a PSD-párti táborhoz tartozók hagyják majd a fenébe az egész szavazósdit, egyformán gyűlölik és lenézik majd mindkettőjüket.

Ebből fakad Iohannis kétségbeesett igyekezete, hogy elkerülje Barna döntőbe kerülését.

Ezért aztán ez a civil tábor azt szeretné, ha a PSD-s szavazók fegyelmezetten megjelennének az 1. fordulóban, a PSD mostani jelöltjét ugyanolyan gondosan megszavazzák, ahogy azt Geoanával is megtették 2009-ben, függetlenül attól, milyen is ő, az ALDE/Pro Románia jelöltje pedig csak maradvány szavazatokat kapjon, ahogy Oprea is járt 10 évvel ezelőtt. Mindezt azért, hogy a második fordulóban már ne legyen semmilyen izgalom.

Ami, kedves választási rítusú csemetéim, akik még hisztek a Télapóban, a legkisebb királyfiban, Hófehérkében, Szent Paraszkévában, a demokráciában és a tisztességes, igazi, az erőszakszervek bármiféle beavatkozása nélküli választási kampányban, pontosan így meg is fog történni.

comments powered by Disqus
Bár ünnepelni talán még korai lenne, az ítélet ugyanis még nem jogerős, és mindez Romániában történik.
Hol szálljanak meg az idesereglő turisták, ha nincs elég férőhely?
A parlament rábólintott a módosításra, így most jöhetnek a már megszokott, hónapokig tartó viták.
Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
sőt, vissza kellene térnie oda, ahonnan elindult. Bukarestbe. Cristian Tudor Popescu írása.
De van egy rossz hírünk is: nem tudni, mennyire tojnak majd az illetékesek a szigorú törvényre.
Knónikus nemtörődömségben szenved szinte minden mioritikus vízió.
Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Ismét.
A fiatal építészeknek sikerült maguk mellé állítani pár tehetősebb vállalkozót, és az önkormányzattal is megegyeztek.
A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.
A rácsok mögül ujjal mutogat a bukott kormányfőre EU-s pénzekkel kapcsolatos csalással vádolva őt.
Három napja keresik a rendőrök, a csendőrök és a hegyimentők.
A kincses város egyelőre utolérhetetlen Romániában a tömegközlekedés fejlesztésében.