Fotó: Asociatia Pro Infrastructura
Mi a pálya?
MTímea
2019. augusztus 15. csütörtök, 20:37
Akkor mégis mi a fenének nem vehetik birtokukba a sofőrök? Nem hisszük, hogy van rá észszerű magyarázat...

A dél-erdélyi autópálya frissen befejezett, Lugos és Déva közötti 3-as és 4-es szakaszát járta be a Pro Infrastruktúra Egyesület, és megállapította, hogy a bár vannak kisebb hiányosságok a pályán, biztonságosan lehet közlekedni rajta. Amennyiben a kivitelező utólag pótolja a hiányosságokat, nem lenne akadálya annak, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) már most megnyissa a forgalom előtt a 3-as szakaszt is.

A Lugos és Déva közötti szakasz két részből áll, a 3-as és 4-es szakaszból. Utóbbit gond nélkül átvette a CNAIR, de eleinte nem lehetett használni, mert a marosillyei csomópont, ahol a lehajtók is megépültek, már a 3-as ütemhez tartozik, amelyet viszont nem vettek át a műszaki hiányosságok miatt. Végül mégis megindulhatott a forgalom rajta, miután az útkezelő – a kivitelező beleegyezése nélkül – átvette a marosillyei csomópontot.

A spanyol kivitelező ezt követően azzal fenyegette a román hatóságot, hogy panaszt emel az Európai Bizottságnál, mert az engedélyük nélkül indult meg a forgalom a 3-as szakaszhoz tartozó csomópontnál. Ők azt akarták elérni, hogy a CNAIR a teljes szakaszt vegye át. Míg az útügy szándéka az volt, hogy négy év helyett tíz évig vállaljanak garanciát az elvégzett munka után.

A jelenlegi állás szerint mind a független szakértők, mind a Pro Infrastruktúra Egyesület, mind a kivitelezők azt állítják, hogy tökéletesen járható a 3-as szakasz. Sőt, Răzvan Cuc közlekedési miniszter is belátta utólag, hogy lehet rajta közlekedni. Akkor mégis mi a fenének nem vehetik birtokukba a sofőrök? Nem hisszük, hogy van rá észszerű magyarázat... 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.