Lehet, hogy mégis a román korrupcióellenes terminátor lesz az európai főügyész

Román ellenzéki vezetők szerint sikerült meggyőzni Macront és az EP-t Laura Codruța Kövesi támogatásáról.
Hirdetés

Dacian Cioloș volt román kormányfő, a Renew Europe-ra (Újítsuk meg Európát) keresztelt liberális frakció európai parlamenti frakcióvezetője a Facebook-oldalán jelentette be, hogy tárgyalásokat folytatott Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel az első európai főügyész személyének kiválasztásáról, „abból a támogatásból kiindulva, amit Laura Codruța Kövesi az Európai Parlamentben elnyert”.

Ez a kissé politikusi bikkfanyelven megfogalmazott állítás lényegében azt jelenti, hogy a francia elnök hajlandónak mutatkozik a román Korrupcióellenes Ügyészség egykori főügyészének támogatására.

Macron meggyőzésének két szempontból lehet jelentősége: egyrészt a francia elnök pártja adja a Cioloș által vezetett európai pártcsalád legerősebb frakcióját, tehát a liberálisok támogatásának elnyeréséhez szükséges Macron rábólintása. Ez a rábólintás azért volt (?) kétséges, mert Kövesi legfőbb kihívója az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben pont egy francia: Jean-Francois Bohnert, Macron pedig érthető módon őt támogatta a román főügyész helyett.

A helyzet viszont az, hogy az Európai Parlament többsége Kövesit, míg az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács Bohnertet támogatja, szóval a dolgok állása eléggé bonyolult.

Macronnak fel kell adnia a francia jelölt támogatását, mert „nem nagyon vannak már ehhez politikai érvei” – ezt Ludovic Orban, a vezető ellenzéki párt, a nemzeti liberálisok elnöke állítja. Mint írja, a keleti tagállamok „erőteljesebben követelhetnek fontos európai tisztségeket”.

Ezzel a PNL-vezér vélhetőleg arra utal, hogy a vezető európai tisztségekről folyó alkudozás eredményeképpen az Európai Bizottság elnöke egy német (Ursula von der Leyen), az Európai Tanács elnöke egy belga (Charles Michel), a külügyi főképviselő egy spanyol (Josep Borrell), az Európai Központi Bank igazgatója egy francia (Christine Lagarde), az Európai Parlament elnöke pedig egy olasz (David-Maria Sassoli) lett – tehát a legfontosabb EU-s vezetői pozíciók közül egyet sem tölt be közép-kelet-európai, ezért aztán a keleti tagországok talán egy főügyészi pozícióval vigasztalódhatnak.

Hirdetés

Orban állítása szerint a PNL EP-képviselőinek sikerült meggyőzni a parlament többségét Kövesi támogatásáról, a román kormány „szabotázstevékenysége” ellenére is, a bukaresti kabinetnek pedig fel kell hagynia a „bojkottal”.

Ebben egyébként Orbannak csak félig van igaza: Virica Dăncilă miniszterelnök ugyanis pénteken bejelentette, hogy a kormány „nem zárja ki” Kövesi támogatását.

Egyre több jel mutat tehát arra, hogy a DNA volt vezetőjéből európai főügyész válhat – ráadásul az első ebben a tisztségben.

Hirdetés