Trianonszensz
MTímea
2019. június 29. szombat, 14:22
Az ötlet két PSD-s szenátor fejéből pattant ki, és sürgősségi eljárással fogadtatnák el a parlamentben. Az indoklás durva provokációkat tartalmaz.

A revizionizmussal és a trianoni békediktátum megítélésének szándékos torzításával indokolja a Szociáldemokrata Párt (PSD) két szenátora, Titus Corlățean és Șerban Nicoale azt, hogy ünnepnappá nyilvánítanák június 4-ét. Ráadásul olyan fontosnak tartják a kezdeményezésüket, hogy

sürgősségi eljárással vinnék át a parlamenten az erről szóló törvénytervezetet.

A szenátus honlapján elérhető a tervezet szövege és indoklása is. A törvény arra kötelezné az országos hatóságokat, illetve a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy kulturális, oktató jellegű vagy tudományos eseményekkel járuljanak hozzá a trianoni békeszerződés jelentőségének tudatosításához, ugyanakkor függesszék ki Románia zászlaját. A közszolgálati rádiókat és televíziókat pedig arra utasítanák, hogy tematikus műsorokkal készüljenek erre a napra.

Az indoklásban olyan kijelentéseket tesznek, melyek minimum provokációnak számítanak Magyarországgal szemben, és akkor még finoman fogalmaztunk. Először ismertetik a diktátum aláírásának körülményeit és a történelmi tényeket, majd azt ecsetelik, miért fontos ez a román nemzet számára.

A trianoni szerződés szerintük nemcsak jogi értelemben adta vissza Erdélyt az anyaországnak, Romániának,

hanem megerősítette azokat a politikai és társadalmi jogokat, melyek megillették az Erdélyben többséget alkotó románságot. Továbbá úgy vélik, a békeszerződés a jelenlegi európai geopolitikai valóság fontos eleme, és azért van szükség a megünneplésére, mert az elmúlt időszakban kísérletek történtek a békeszerződés jelentőségének torzítására.

A törvénytervezet előzménye, hogy a román külügyi tárca múlt héten zokon vette, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját. 

FRISSÍTÉS
Șerban Nicolae a PSD kongresszusán is trianonozott egyet, idézzük:
„Fontos centenárium következik, 1919-ben a román hadsereg átkelt a Tiszán, hogy felszabadítsa Magyarországot a bolsevizmus veszélye alól, és a magyar lakosság tiszteletével hét hónap után visszatért, mert soha nem voltunk agresszor állam. 1920-ban a Trianoni Szerződést fogjuk ünnepelni. Ezek a dolgok arra köteleznek, komolyan elgondolkozzunk azon, hogy a száz év múlva élő generáció megünnepli vagy megemlékezik az újabb centenáriumról.” 
comments powered by Disqus
Az európai ember kicsikét konzervatív, ha szokatlanabb élelmiszerek fogyasztásáról van szó. Mint például a felebarátai húsa. Na vajon miért?
A címben (nem is) jól elrejtett arrogancián túl, persze, lehet Románia a magyarok országa is, ha nem autonómiáznak, hanem ügyesen beállnak a közös szászló alá.
Klíma-igazságszolgáltatást követelt a nép a délutáni verőfényben. Pontosabban, olyan száz ember.
A CNSAS eddig már 4 nem-együttműködői igazolást állított ki Băsescunak, de új adatok kerültek felszínre, a bíróság pedig döntött.
Nem elég, hogy a romániai középiskolai oktatás alapból nyakig van a trutymóban, most jön az, hogy aki hülyegyerek, az megy szakiskolába. Értik ezt az abszurd és megalázó direktívát?
Az egyetlen beruházó is menekülőre fogta a környékről, a turizmusról álmodozó polgármester pedig összeesküvést sejt az egész botrány mögött.
Romániának mindig csak idegen uralmak alatt ment jól. Most rosszul megy. Mert románok uralkodnak. Tehát kulturális újragyarmatosításra van szükség. Traian Ungureanu írása.
Rovana Plumb vagyonnyilatkozatának furcsaságai nem kerülték el az EP szakbizottságainak figyelmét.
Tizenegy évvel a Farkasok után Róma másik szimbóluma, a Sas is behódolt Kolozsvárnak.
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
A POL egykori tanácsosa, Mark Hermann Christian is elindul a megmérettetésen.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.