Hol sírjaik domborulnak
béel
2019. június 13. csütörtök, 10:17
A hősök emlékét gondozó hivatal állítja ezt.

Mindenkit kioszt az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temető miatt kialakult magyar-román konfliktus szereplői közül a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE), amely azt is állítja, hogy a temetőben igenis nyugszanak román katonák is.

Szám szerint tizenegy.

A védelmi minisztérium alárendeltségében működő hivatal szerint ugyanakkor Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata is az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.

Az összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a - korábban magyarok által hangoztatott – álláspontot, hogy Dormánfalva önkormányzata tizenegy román katonának állított ötven keresztet és emlékművet a temetőben.

Ámde azt is állítja, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával át a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fa kereszteket állított más nemzetiségű katonák sírjára is.

Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. Az 1926-1927-es temetőátalakítás során 

  • 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen)
  • 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen)
  • 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen)
  • 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen)
  • három ismert szerb
  • két-két ismert olasz illetve osztrák
  • valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe.

A temetőbe a második világháború után német katonákat is temettek. Számukat a sírkert 1988-as keltezésű adatlapja 108-ra teszi. Idéz azonban a hatóság egy olyan dokumentumot is, amelyet a Román Vöröskereszt az 1970-es években állított ki, és amely szerint a temetőben 1944-ben 40 (27 azonosított és 13 azonosítatlan) német katonát temettek el.

Viszont

egyértelműen megállapítják, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Dormánfalva önkormányzata,

amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését. Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül említést tesz 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták (rosszul) 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait.

Megemlíti, hogy az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen is volt egy katonai temető, melyet azonban a két világháború közötti időszakban felszámoltak, és az ott eltemetett román katonák hamvait a Bákó megyei (Kománfalva katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.

Az ONCE azért odacsap a magyar félnek is. Mint írják, noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét, a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A hivatal úgy véli: ezzel

Csíkszentmárton a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a hadisírgondozásról szóló román-magyar egyezményt is megsértette.

Hozzáteszi azt is, hogy Dormánfalva önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma 65 ezer lejes támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben.

Az ONCE szerint a Dormánfalva által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt – amelyekről nem írja, hogy névtelen román katonák keresztjei lennének – a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.

Az ONCE megállapítja, hogy Hargita és Bákó megye határvitája nem befolyásolja a temető nemzetközi jellegét, és azokat a kötelezettségeket, amelyek Romániára hárulnak a hadisírgondozásban. Emlékeztetnek arra is, hogy a védelmi minisztériumban folyamatban van a vitatott temető átvételét megalapozó dokumentum elkészítése. 

Szijjártó: ne az agresszió áldozatait büntessék a románok!
Beszólt a román hatóságoknak Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, amiért a román hatóságok a magyarokat bírságolták meg a múlt csütörtöki magyarellenes támadás után. „Romániának nem az úzvölgyi temető békés emlékezőit, hanem a múlt heti erőszakos, magyarellenes akció valódi felelőseit kell megbüntetnie” – jelentette ki a miniszter.
Figyelmeztetett: a magyar kormány az úzvölgyi katonai temetőben történtek tisztességes kivizsgálását várja Romániától.
A helyszínen készült felvételeken bárki láthatja, hogy a felheccelt tömeg a békésen emlékező magyarokra támadva rombolt a katonai temetőben – tette hozzá. 
A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román hatóságok az erőszak felelősei helyett az erőszak áldozatait büntették meg.
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/31561
Az UNESCO listájára javasolt egykori katonai táborral nem számoltak, amikor a pálya nyomvonalát tervezték.
Eddig se értettük, de most aztán pláne.
Hát, lényegében úgy, hogy Magyarország csinálja, Románia pedig beszél róla.
Persze nem amúgy tahó módra: szépen, elegáns csomagolásban.
Egyszerűen szólva: hülye kérdésre hülyén lehet válaszolni.
Szociális lakásokat vásárolnak piaci áron.
Az EMNP felhívására öt városból érkeztek a tüntetők.
Nem kapott elegendő szavazatot a liberálisok bizalmatlansági indítványa, amelynek még az RMDSZ is szurkolt.
A rahovai börtönben maradhat, de szigorított felügyelet alatt.
Aradon is virágzik a Tisza. Azaz a Maros.
Újabb tanácsos távozik. Vajon ki lesz a következő?
Minek országprojekt egy olyan földrajzi helynek, amely nem igazán nevezhető országnak? Figyelem, pamfletveszély!
Veszik, mint a cukrot.
A román társadalom addig nem képes szembenézni múltjával, jelenével, jövőjével, amíg a külföldieket, a királyt, a földesurakat, a „bozgorokat” és a cigányokat kiáltja ki bűnösnek.