Május 9. nevezetes nap az Európai Unió és Románia életében történelmében. 1950-ben ezen a napon harangozták be, ugye, az Európai Uniót. 1877-ben pedig szintén ezen a napon olvasta fel Mihail Kogălniceanu az akkori Románia függetlenségi nyilatkozatát a parlamentben, amelyet a képviselők szépen el is fogadtak.

Nos, a kincses városban is megünnepelték e két jeles napot, annál is inkább, mert, ugye, ezen a napon amúgy is Románián a világ szeme, picivel arrébb ugyanis, Szebenben éppen zajlik az EU-csúcs. Kimentünk tehát, és megnéztük, hogy is néz ki ez a dupla ünnep Mátyás királyunk lovának lábai előtt. Ahova egyébként a szóbeszéd szerint Viorica Dăncilă román miniszterelnök asszonyt is várták, de hiába. És ezt láttuk:

Láttuk a nemzeti erőszakszervezetek különböző színű és mintájú egyenruháiban feszítő tagjait belehunyorogni a felhők közül időnként elővillanó Napba.

Láttuk a helyi adminisztrációs és pártszervezetek tagjait, szintén egyenruhában, amint komoran figyelik Románia és Európa sorsát, néha pedig a fejüket fogják a dolgok alakulása okán.

Láttuk az egyik nemzeti erőszakszervezet tagjait az Európai Unió tagállamainak zászlóiba kapaszkodni, köztük persze ott a magyar is. Hát így ragadott román egyenruhás magyar zászlót Kolozsvár főterén.

Láttuk a nemzet egyik hagyományosan népviselt és hagyományosan sminkelt csalogányát, amint épp oszthatatlan és egységes nemzeti dalrafakadásra készült.

Láttuk, hogy a hagyományos népviselés a csinos lábfejekre már nem vonatkozik.

Láttuk, hogy milyen egy kis ember a nagy emberek mellett, alatt.

Láttuk, hogyan néz a múlt az épp beszélő kis emberre és úgy láttuk, hogy nem túl jó szemmel néz.

Láttuk, hogy nézi a jövő nemzedék a jelen ünnepélyes vigyázzba merevedett pillanatát, és úgy láttuk, nem lehet elég korán elkezdeni.

Láttuk a békésen pihenő katonazenekart, amely, midőn nem pihent békésen, a haza földjéről az ellenség elűzésére pattogva buzdító haza-hazafias nótákat húzott, továbbá örökzöld dallamokat A dzsungel könyve és A Karib-tenger kalózai című hollywoodi filmekből.

Láttuk a kevésbé hamisítatlan, ám hagyományosnak álcázott álnépviseletet is: a népitrendi hölgy gyakorlatilag egy stilizált román zászlóba burkolta bájait.

És láttuk, feleink, megnyugodva láttuk, hogy azért a hipszternormalitás is képviseltette magát a nemzeti függetlenség és európai szolidaritás nagy ünnepén.

És láttuk, hogy a felemelő pillanatok lejártával ugyanúgy fúj a szél a Főtér sarkán, mint bármely városünnepen, csak ezúttal nem sörösbádogot és 10 lejes lángosmaradékot kergetett, hanem a trikolór lufiegyüttes egyik elhullajtott elemét. Béke, barátság, szolidaritás!