Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát, írja az MTI.

A szükséges 226 képviselőnél jóval többen, 278-an támogatták a javaslatot, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

Nyomásgyakorlás és megdicsőülés

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt. 

A törvényt és az ukrán nyelvet is meg lehet sérteni

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, (125 és 440 dollár közötti) bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Szankciókat csak a törvény életbe lépése után három évvel kezdenek foganatosítani.

A jogszabály kimondja, hogy 

• Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtteknek is; 
• a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg (erre 13 hónap a türelmi idő);
• a törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát;
• a hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is;
• minden oktatási intézmény ukránul kell, hogy tanítson, de egyes tárgyakat lehet a kisebbségek nyelvén oktatni, illetve az ukrán nyelvű egyetemeken egyes tárgyakat lehet az Európai Unió hivatalos nyelvein is tanítani.

A print és online sajtóra vonatkozó részt azzal enyhítették, hogy a kötelező ukrán fordítás nem vonatkozik az Európai Unió hivatalos nyelvein megjelenő sajtótermékekre (vagyis az oroszra viszont bőven). Az országos sugárzású tévék és rádiók az eddigi 75%-ról 90-re kell emeljék az ukrán nyelvű tartalmak arányát, a regionálisok 60%-ról 80%-ra, kivéve a krími tatár adók, ahol a műsorok 70 százaléka mehet tatárul.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Petro Porosenko leköszönő elnök előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. A hétvégén megválasztott utódja, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt, de egyelőre nem jelezte, ez milyen következményekkel jár.

Az új elnök egyensúlyozgat

Egyrészt hangsúlyozta, az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. „Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” – vélekedett.

Másrészt tudja, hogy Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, ezért olyan törvényeket és határozatokat szorgalmaz, amelyek „konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, „a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével a csökkentés helyett”. Zelenszkij május 28-án lép hivatalba.

Az ukránok a lakosság 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehéroroszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek. Zelenszkij megválasztott elnök eddigi színészi karrierje során orosz nyelvű produkciókban szerepelt.