Fotók: Szabó Tünde
Taroltak
Szerző: Pap Melinda
2019. február 11. hétfő, 18:21
A baj már megtörtént. Most szakemberekből álló bizottság próbálja menteni a menthetőt.

Nem kis felháborodást keltett a lakosság körében, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős munkatársai nemrég valóságos mészárlást hajtottak végre a kolozsvári Mikó-kertben. Ott ahol egyébként a Babeș-Bolyai Tudományegyetem földrajz, illetve biológia kara is székel. Azaz az értékes fák ellen elkövetett „merénylet” a szakemberek szeme előtt zajlott.

„Minket, itt dolgozókat is őszintén felháborított, amikor hallottuk, hogy szól a láncfűrész és rakják a fát a furgonra” – mondta a Főtérnek Macalik Kunigunda biológus, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója. A szakember szerint

egy éve kezdődött a fák kivágása, visszavágása, tavaly ősszel és az elmúlt hónapokban több ilyen akcióra is volt példa.

Ezt szóvá is tették az egyetem vezetőségének, Markó Bálint rektorhelyettesnek, aki maga is biológus, és konkrét intézkedések is történtek az akciók megfékezésére, szakemberek általi felügyeletére. Mint kiderült, a Mikó-kert közterületnek számít, így a polgármesteri hivatal tulajdona, más egyetemi zöldövezetekhez, például a Babeș-parkhoz hasonlóan.

De mivel a BBTE kezelésében van, annak is jóvá kell hagyni a beavatkozásokat. És jóvá is hagyta. A szakemberek rosszallása nyomán azonban az addigi bizottság átalakult, és újabb, most már szakemberekből álló testület jött létre, mely felügyeli a zöldövezetek karbantartását.

„Nemtetszésünket fejeztük ki, hogy a Mikó-kertet, mely egy féltermészetes oázis, ennyire megcsonkították. Ennek hatására alakult egy biodiverzitás bizottság az egyetem keretében, melynek a biológia tanszékről négyen is tagjai vagyunk”

– mesélte Macalik Kunigunda, aki szerint mellettük a botanikus kert kertészei felelnek még azért, hogy az említett zöldövezetekben a diverzitást megtartsák. Utána a polgármesteri hivatalnak a környezetvédelmi hivatal engedélyét is kell kérni.

Az egyetemi szakbizottság decemberben tartotta első ülését,

azóta nem történt olyan munkálat, melyet ne felügyelt volna szakember, mondta a biológus. Előtte azonban igen, tavaly tavasszal juharfákat vágtak ki, azzal az indokkal, hogy veszélyeztették az épületeket, majd ősszel azzal az érvvel kezdtek újabb mészárlásba, hogy a Mikó (Clinicilor) utca forgalmát veszélyeztetik.

Ráadásul, el is vitték az értékes faanyagot, melyből a biológusok értékes információkat nyerhettek volna a kert élővilágáról, rovarvilágáról. „Mi abból szarvasbogarakat, gombákat, zuzmókat, értékes rovarokat tudunk megfigyelni. Kértük, hogy hagyják ott, ezért, amit az utóbbi időben vágtak ki, még nem szállították el” – mesélte a biológus.

„Mióta port kavartunk, leálltak a vágással. Biztos, hogy ezután nem mernek garázdálkodni, nem történik baj. A szomorú, hogy már megtörtént. Évtizedekre van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan vastag fák legyenek és olyan élőközösséget tartsanak el, mint amilyen a Mikó-kertben volt” – értékelte a szakember.

„Miután a baj megtörténik, jobban odafigyel az ember ezekre a dolgokra.”

„Ebben a bizottságban mi, biológusok meg tudjuk mondani, hogy értékes-e az a fa, de vannak kertészek is, akik megmondják, hogy melyek azok a fák, amelyeket ki lehet vágni, melyet lehet felújítani, úgy nyesni, hogy kisarjadjon. Biztos vagyok benne, hogy mindenki felelőssége teljes tudatában fog eljárni” – magyarázta. Ugyanakkor olyan esetben, ha a növény emberéletet vagy vagyontárgyat veszélyeztet, más elbírálás alá kerül.

A biológia tanszék most leltárt készít az értékes növényekről, és igyekszik tanösvényeket kialakítani, információs táblákat kirakni. Macalik Kunigunda cáfolta azokat a híreszteléseket is, miszerint a pusztítás a kertet elárasztó varjak miatt történne. Ennek nem is nagyon lenne értelme, magyarázta, hiszen a zajos madarak éjszakára az épületeken is elalszanak.

A Mikó-kerti fák azért értékesek, mert itt volt Kolozsvár első botanikus kertje.

Az 1900-as évek elején, mikor megvették a jelenlegi botanikus kert területét, innen kezdték el felköltöztetni a növényeket oda. A gróf Mikó Imre által adományozott kertben például két-három több mint száz éves páfrányfenyő is van.

„Amikor elköltöztették a botanikus kertet, ezek a fák már akkorák voltak, hogy nem tudták őket kiásni. Vannak itt spontán flórából származó és ültetett fajok is, különböző korúak. Különböző juhar-, kőris- és gesztenyefák, lucfenyő is akad, akár száz évnél idősebbek is” – értékelte az állományt a biológus. Állandó probléma, hogy a bodza elszaporodik, de

nemrég kiirtották a cserjéket, mivel nem ritkák a rendbontások, egy diáklányt bántalmaztak is a kertben.

„A megoldás az lenne, hogy a kerten belül is erősítik a közbiztonságot, akár a közvilágítás kiterjesztésével, kamerákkal, őrökkel. Ne az legyen, hogy kivágunk mindent és betonösvényeket öntünk” – mondta a biológus.

Fotók: Szabó Tünde

Hasonló gondok vannak egyébként az öreg fákkal a Babeș-parkban is, ahol a hatalmas nyárfák épületek, parkolók közelében vannak, így „kordában kell tartani” őket. Csak nem mindegy, hogy hogyan. „Nem az a megoldás, hogy tőből kivágjuk, oda kell figyelni: felújítani, visszanyesni, alakítani a koronáját, vagy akár úgy elkeríteni, úgy alakítani a sétányokat, hogy ne zavarja a járókelőket” – mutatta fel a szakmai szempontból járható utat a biológia tanszék oktatója.

comments powered by Disqus
A 45 éves aradi hegymászó három napja tűnt el.
Nincs más dolgunk, mint bekészíteni a popcornt.
Közeledik az államfőválasztás és van egy sor hasonlóság korábbi helyzetekkel. De újdonság is akad, persze.
A bíróság visszaeső bűnözőként kezelte a 64 éves férfit.
A Kreml érdeke, hogy a caracali tragédiát összekapcsolják a deveselui rakétabázissal és az Egyesült Államokkal.
Elveszítheti szülei házát a faipari óriással pereskedő Neuer Weg Egyesület alelnöke.
A Tomcsa Sándor Színház tagja csütörtök délután, 42 évesen hunyt el súlyos betegsége következtében.
Akkor mégis mi a fenének nem vehetik birtokukba a sofőrök? Nem hisszük, hogy van rá észszerű magyarázat...
A román gazdaság azért működőképes, mert a jól végzett munka évszázadok óta beépült a Bánság és Erdély létezési modelljébe és természetébe, propaganda és fellengzős dicsekvés nélkül.
A munkaképes lakosság csaknem negyede hiányzik az országból.
Újabb vitaindító elképzelés született, melyet a diákok máris elleneznek.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerint az ország küladóssága 2019. július 1-jén 103,671 milliárd euró volt. Románia összes termőföldje alig 75 milliárd eurót ér.