Idegháború
béel
2019. február 8. péntek, 12:24
Szúrja a szemüket a NATO európai rakétapajzsának romániai alkotóeleme.

Jó kis hidegháborús atmoszférájú események középpontjába került Románia: Oroszország hivatalosan felkérte az Egyesült Államokat, hogy számolja fel az országba telepített rakétakilövő állásait.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kérette be a Moszkvába akkreditált amerikai katonai attasét, akinek hivatalosan javaslatot tettek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés „megmentésére”, miután pár napja mindkét fél annak felfüggesztését jelentette be.

Az orosz javaslat szerint az amerikaiaknak fel kellene számolniuk többek között az MK-41-es függőleges rakétakilövő rendszereiket is. Márpedig a dél-romániai Deveselura pontosan ilyeneket telepítettek.

Az európai NATO-rakétapajzs részeként egy kétoldalú megállapodás nyomán az Egyesült Államok elfogórakéta-ütegeket telepített a Deveseluban található katonai támaszpontra. A támaszponton egy Aegis SPY-1 radar és 24 SM-3 rakéta kapott helyet, a katonai eszközök 2015-ben váltak működőképessé.

Ezek így néznek ki működés közben:

 

 

A hivatalos amerikai álláspont szerint az egésznek csupán védelmi jellege van, és az európai NATO-rakétapajzs részét képezi, amelynek célja egy, a Közel-Keletről érkező rakétatámadás elhárítása.

Moszkva viszont azt állítja: a rakétakilövő rendszerek támadásra is alkalmasak, hiszen Tomahawk robotrepülőgépek indítására is felhasználhatóak. 

A Tomahawk így működik (itt ugyan hajóról indítják, de ugyanez megy szárazföldi indítóállásokból is):

 

 

És egyébként is, az amerikai rendszer – amelynek a romániai mellett a tervek szerint lengyelországi ütegek is a részét képezik majd – csökkenti az orosz elrettentő képességet, és sérti az INF-szerződést – mondják az oroszok.

Persze Bukarestben, amely kézzel lábbal kapaszkodik a Washingtonnal fennálló stratégiai szövetségbe, mert régóta Oroszországot tartja a legnagyobb Mumusnak (persze Magyarország mellett), máris aggodalmat keltett a javaslat.

Teodor Meleşcanu külügyminiszter csütörtökön ismét csak azt bizonygatta, hogy a deveselui rakétatámaszpont csakis és kizárólag védelmi célokat szolgál, és alaptalan kitalációnak nevezte az orosz vádakat. Bukarest ugyanakkor konzultál szövetségeseivel (értsd: Washingtonnal), és ezt követően hivatalosan is reagál a moszkvai javaslatra.

Mihai Fifor volt védelmi miniszter is azt mondja: a deveselui létesítmény csakis védelmi célokat szolgál, és nem sérti az INF-egyezményt.

Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet ugyan csütörtökön igyekezett megnyugtatni a románokat, hogy országa nem viszonyul ellenségesen Romániához, de valamiért van egy olyan érzésünk, hogy ettől a bukaresti illetékesek egyáltalán nem aludtak jobban.

Hidegháborús hangulat
Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29862
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.