Idegháború
béel
2019. február 8. péntek, 12:24
Szúrja a szemüket a NATO európai rakétapajzsának romániai alkotóeleme.

Jó kis hidegháborús atmoszférájú események középpontjába került Románia: Oroszország hivatalosan felkérte az Egyesült Államokat, hogy számolja fel az országba telepített rakétakilövő állásait.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kérette be a Moszkvába akkreditált amerikai katonai attasét, akinek hivatalosan javaslatot tettek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés „megmentésére”, miután pár napja mindkét fél annak felfüggesztését jelentette be.

Az orosz javaslat szerint az amerikaiaknak fel kellene számolniuk többek között az MK-41-es függőleges rakétakilövő rendszereiket is. Márpedig a dél-romániai Deveselura pontosan ilyeneket telepítettek.

Az európai NATO-rakétapajzs részeként egy kétoldalú megállapodás nyomán az Egyesült Államok elfogórakéta-ütegeket telepített a Deveseluban található katonai támaszpontra. A támaszponton egy Aegis SPY-1 radar és 24 SM-3 rakéta kapott helyet, a katonai eszközök 2015-ben váltak működőképessé.

Ezek így néznek ki működés közben:

 

 

A hivatalos amerikai álláspont szerint az egésznek csupán védelmi jellege van, és az európai NATO-rakétapajzs részét képezi, amelynek célja egy, a Közel-Keletről érkező rakétatámadás elhárítása.

Moszkva viszont azt állítja: a rakétakilövő rendszerek támadásra is alkalmasak, hiszen Tomahawk robotrepülőgépek indítására is felhasználhatóak. 

A Tomahawk így működik (itt ugyan hajóról indítják, de ugyanez megy szárazföldi indítóállásokból is):

 

 

És egyébként is, az amerikai rendszer – amelynek a romániai mellett a tervek szerint lengyelországi ütegek is a részét képezik majd – csökkenti az orosz elrettentő képességet, és sérti az INF-szerződést – mondják az oroszok.

Persze Bukarestben, amely kézzel lábbal kapaszkodik a Washingtonnal fennálló stratégiai szövetségbe, mert régóta Oroszországot tartja a legnagyobb Mumusnak (persze Magyarország mellett), máris aggodalmat keltett a javaslat.

Teodor Meleşcanu külügyminiszter csütörtökön ismét csak azt bizonygatta, hogy a deveselui rakétatámaszpont csakis és kizárólag védelmi célokat szolgál, és alaptalan kitalációnak nevezte az orosz vádakat. Bukarest ugyanakkor konzultál szövetségeseivel (értsd: Washingtonnal), és ezt követően hivatalosan is reagál a moszkvai javaslatra.

Mihai Fifor volt védelmi miniszter is azt mondja: a deveselui létesítmény csakis védelmi célokat szolgál, és nem sérti az INF-egyezményt.

Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet ugyan csütörtökön igyekezett megnyugtatni a románokat, hogy országa nem viszonyul ellenségesen Romániához, de valamiért van egy olyan érzésünk, hogy ettől a bukaresti illetékesek egyáltalán nem aludtak jobban.

Hidegháborús hangulat
Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
comments powered by Disqus
A törvénykezési jegyzőkönyvek „pletykás” írnokai izgalmas adalékkal szolgálnak a kincses város múltjáról.
Klaus Iohannis egy újabb elnöki mandátum kedvéért kulcsrakészen átadta Romániát stratégiai partnerének. Amerikának, naná!
Ha valami elkeserítő, akkor ez az.
Mit csinál, ha eljön az Apokalipszis? Na?
Marosvásárhely polgármestere folyamatos zsarolással és a bérleti szerződés megszegésével vádolja a katolikus egyházat. A katolikusok szerint ő az, aki megszegte a szerződést.
És ez csak a jéghegy csúcsa. Az frissen odatett igazgató véget vet a munkahelyi divatbemutatóknak.
Úgy tűnik, az a helyzet, hogy Románia rendesen fél Magyarországtól.
Diszkriminációt kiált a határon túli románok ügyeiért felelős minisztérium.
Erdély legvagányabb arisztokrata hölgyének életébe és gondolataiba nyerhetünk bepillantást egy hiánypótló kötet révén.
A 91 éves Szabó Gyuri bácsi hasznos népgyógyászati tanácsokkal látta el a kolozsváriakat. Ezek közül jegyeztünk le jópárat.
Ezekről (is) mind szó volt a keddi Iohannis-Trump találkozón a Fehér Házban.
És nagyjából az egész társadalom. Többek közt ez is elhangzott azon a vitát sem nélkülöző kolozsvári rendezvényen, amelynek résztvevői az erdélyi magyar történelmi egyházak és az államhatalom viszonyát vizsgálták a kommunizmus időszakában.
Haáz Sándor karnaggyal a közösségkovácsolás tudományáról, a zenekar sikerének a titkáról beszélgettünk a Fili kolozsvári fellépésén.
Itthon kapott ki a CFR a Slavia Prágától az utolsó selejtezőkör első mérkőzésén.