Fotó forrása: Digitális képarchívum - OSZK.
Metamorfózis?
Szerző: Florian Bichir
2019. február 1. péntek, 09:28
Jön a pápa, és szépen fellángol a régi kérdés: kié a csángó közösség?

A magyar hírügynökség, az MTI leplezetlen örömmel jelentette be, hogy „a bákói Szent Miklós-templom teljesen megtelt a vasárnap délután megtartott első magyar nyelvű misére”. Nyilvánvalóan idézik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egyik képviselőjét, aki ezúttal mellőzve a szokás történelmi bűvészkedéseket, kijelentette, hogy „a magyar kutatók becslése szerint 30-40 ezerre tehető azoknak a moldvai katolikusoknak a száma, akik a magyar nyelv valamelyik nyelvjárását beszélik”.

A csángók, Moldva nyugati részének katolikus lakosai évtizedek óta viták tárgyát képezik a magyarok és a románok között,

ami az eredetüket, az általuk beszélt nyelvjárást, a kultúrájukat, hagyományaikat és etnikai hovatartozásukat illeti. Nemcsak a románok és a magyarok követelik maguknak a csángókat, mert több változat is van a származásukról. Egyesek éppenséggel a besenyőkből eredeztetik őket. Bár a kutatások nem igazolták ezt a hipotézist, Nicolae Iorga azt állította, hogy egy ősi türk lakosság leszármazottai, akik a magyarok megérkezése előtt telepedtek le Moldvában. Más kutatók úgy vélekedtek, hogy a székelyekhez hasonlóan a csángók is a hunok leszármazottai lehettek. Vagy az öt folyó térségéből (Etelköz) érkezett magyarok, melyek közül hármat megbízhatóan azonosítottak (Dnyeszter, Szeret, Prut), a többi pedig a Dnyepper és a Bug lehet (az Etelközzel kapcsolatos magyar álláspontokról bővebben itt – a szerk.). A csángók dák eredetének hipotézise sem hiányzott!

Petru Râmneanţu román biológus vérmintákat vett a csángóktól és – 1944-ben – arra a következtetésre jutott, hogy ugyanolyan biológiai eredetük volt, mint a románoknak. Ezt követően nagy nyomásgyakorlásnak volt kitéve, különösen a Reich bukaresti minisztere, Manfred von Killinger báró részéről, aki elérte dolgozata kivonását a forgalomból (magyar álláspontok a csángók és a moldovai csángók eredetéről itt és itt – a szerk.).

Említésre érdemes, hogy ha egy moldvait csángónak nevezel, akkor fogak nélkül maradsz, ugyanis ezt sértésnek tekinti, ők ugyanis románnak tartják magukat. Másrészt a csángóknak egy nagyon kis kisebbsége, akik magyarnak tekintik magukat, büszkék erre a névre.

A román „csángók” képviselői arra panaszkodnak, hogy 1990 után erőszakos harc kezdődött.

Az állítólagos „csángó” kisebbség eredetének veszett keresésével párhuzamosan elkezdték e lakosság nyílt elmagyarosítását.

Új kampány indult azért, hogy a moldvai katolikus közösséget a magyar nemzet legkeletibb és archaikus eredetű alkotóelemének ismertessék el. A román egyesületeket az zavarja, hogy az MCSMSZ egy másik projektet is megvalósított: „Fogadj örökbe egy csángó gyermeket”, ami – szerintük – csak egy újabb kitaláció a csángók erőszakos elmagyarosítási folyamatában. Állandósulnak az RMDSZ által szervezett „csángó” fesztiválok, egy olasz kulturális egyesület – Csángók barátai – még egy „csángó” zászlót is kitalált, melyet a magyar ihletett: ezen a háttéren egy sárga kör jelenik meg, alatta pedig egy kitárt szárnyú sas (valószínűleg erről lehet szó – a szerk.).

És íme, így lesznek III. (Nagy) István (Ştefan cel Mare) szabadparasztjaiból  Attila leszármazottai!


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.
Hogy kerül a cuna meg a farok a mioritikus keresztnévlistára? Többek közt erről is szól Radu Paraschivescu briliáns írása.
Persze, Dăncilă is udvarolhatna elegánsabban a magyar szervezet támogatásáért.
Líceumi diákok készítették, egy tapasztalt filmes óvó szárnyai alatt, és irtó bájos.
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
Ki érti ezt? Most, hogy a szokásos cirkusz nélkül lehetne szavazni külföldön, már nem olyan vonzó a szavazás lehetősége.
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(
Ismerős a helyzet, ugye? Valaki belénk gyalogol, jön az igazságszolgáltatás, aztán kiderül, hogy a valaki igazából Valaki, és az igazságszolgáltatás szépen odébb áll.
Ha ilyen alakok irányítják a romániai közoktatást, márpedig ez a helyzet, akkor nincs miért csodálkozni a sorozatos katasztrófákon.
De lehet, hogy nem is baki? Lehet, hogy Viorica maszkja alatt Liviu Dragnea rejtőzik? De akkor… ki ül a dutyiban a Vezér maszkja alatt?
Mert egy amerikai kampányfotó igazán jól mutat a jelöltek vécéjében, izé, cévéjében. Na de ki marad itthon, a mioritikus politikai latrinában?