Fotó forrása: Digitális képarchívum - OSZK.
Metamorfózis?
Szerző: Florian Bichir
2019. február 1. péntek, 09:28
Jön a pápa, és szépen fellángol a régi kérdés: kié a csángó közösség?

A magyar hírügynökség, az MTI leplezetlen örömmel jelentette be, hogy „a bákói Szent Miklós-templom teljesen megtelt a vasárnap délután megtartott első magyar nyelvű misére”. Nyilvánvalóan idézik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egyik képviselőjét, aki ezúttal mellőzve a szokás történelmi bűvészkedéseket, kijelentette, hogy „a magyar kutatók becslése szerint 30-40 ezerre tehető azoknak a moldvai katolikusoknak a száma, akik a magyar nyelv valamelyik nyelvjárását beszélik”.

A csángók, Moldva nyugati részének katolikus lakosai évtizedek óta viták tárgyát képezik a magyarok és a románok között,

ami az eredetüket, az általuk beszélt nyelvjárást, a kultúrájukat, hagyományaikat és etnikai hovatartozásukat illeti. Nemcsak a románok és a magyarok követelik maguknak a csángókat, mert több változat is van a származásukról. Egyesek éppenséggel a besenyőkből eredeztetik őket. Bár a kutatások nem igazolták ezt a hipotézist, Nicolae Iorga azt állította, hogy egy ősi türk lakosság leszármazottai, akik a magyarok megérkezése előtt telepedtek le Moldvában. Más kutatók úgy vélekedtek, hogy a székelyekhez hasonlóan a csángók is a hunok leszármazottai lehettek. Vagy az öt folyó térségéből (Etelköz) érkezett magyarok, melyek közül hármat megbízhatóan azonosítottak (Dnyeszter, Szeret, Prut), a többi pedig a Dnyepper és a Bug lehet (az Etelközzel kapcsolatos magyar álláspontokról bővebben itt – a szerk.). A csángók dák eredetének hipotézise sem hiányzott!

Petru Râmneanţu román biológus vérmintákat vett a csángóktól és – 1944-ben – arra a következtetésre jutott, hogy ugyanolyan biológiai eredetük volt, mint a románoknak. Ezt követően nagy nyomásgyakorlásnak volt kitéve, különösen a Reich bukaresti minisztere, Manfred von Killinger báró részéről, aki elérte dolgozata kivonását a forgalomból (magyar álláspontok a csángók és a moldovai csángók eredetéről itt és itt – a szerk.).

Említésre érdemes, hogy ha egy moldvait csángónak nevezel, akkor fogak nélkül maradsz, ugyanis ezt sértésnek tekinti, ők ugyanis románnak tartják magukat. Másrészt a csángóknak egy nagyon kis kisebbsége, akik magyarnak tekintik magukat, büszkék erre a névre.

A román „csángók” képviselői arra panaszkodnak, hogy 1990 után erőszakos harc kezdődött.

Az állítólagos „csángó” kisebbség eredetének veszett keresésével párhuzamosan elkezdték e lakosság nyílt elmagyarosítását.

Új kampány indult azért, hogy a moldvai katolikus közösséget a magyar nemzet legkeletibb és archaikus eredetű alkotóelemének ismertessék el. A román egyesületeket az zavarja, hogy az MCSMSZ egy másik projektet is megvalósított: „Fogadj örökbe egy csángó gyermeket”, ami – szerintük – csak egy újabb kitaláció a csángók erőszakos elmagyarosítási folyamatában. Állandósulnak az RMDSZ által szervezett „csángó” fesztiválok, egy olasz kulturális egyesület – Csángók barátai – még egy „csángó” zászlót is kitalált, melyet a magyar ihletett: ezen a háttéren egy sárga kör jelenik meg, alatta pedig egy kitárt szárnyú sas (valószínűleg erről lehet szó – a szerk.).

És íme, így lesznek III. (Nagy) István (Ştefan cel Mare) szabadparasztjaiból  Attila leszármazottai!


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29776
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.