Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatására is kiterjesztette a fogadalmi búcsút Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Így azok is eleget tehetnek az ősök fogadalmának, akik a Szentatya miatt zarándokolnak el a csíksomlyói nyeregbe, írta az érsek körlevelére hivatkozva a Romkat.ro.

Jakubinyi György az ősi fohásszal köszönti Ferenc pápát az egyházmegye nevében: „Isten hozta, Szentatyánk a Csíksomlyói Segítő Szűz Máriához, erdélyi híveihez! Kérjük, erősítsen minket hitünkben és a Szentatya iránti hűségben a csíksomlyói kőkereszt feliratos fohásza szerint: »Isten! Tarts meg minket Őseink szent hitében es erényeiben.« A pápai látogatás előtt több imádság beiktatását is javasolja a vasárnapi szentmisék programjába, illetve szorgalmazza, hogy

az egyházközségekben tartsanak előadásokat, előadássorozatokat Ferenc pápáról

és romániai látogatásáról. A búcsú kiterjesztése azután vált aktuálissá, hogy a csíksomlyói ferencesek bejelentették: a pápalátogatás ellenére a pünkösdi búcsút idén is a hagyománynak megfelelően, pünkösd szombatján, azaz június 8-án tartják. Az egy héttel korábban esedékes pápai vizit tervezett programjáról ITT írtunk.

Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón egykorú a ferencesek letelepedésével,

amely az 1440-es években történt: Sarlós Boldogasszony ünnepén a környék népe összegyűlt ide. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni.” (A Mária-szoborról ITT írtunk részletesen.)

A néphagyomány úgy tartja, hogy 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta rákényszeríteni az unitárius hitre Gyergyó-, Csík- és Kászonszék katolikus lakosságát. A legenda szerint a fejedelem 1567 pünkösd szombatján érkezett meg Csíkba, miközben István, gyergyóalfalui plébános vezetése alatt a felfegyverzett székelyek Csíksomlyón gyülekeztek.

A néphagyomány szerint a két sereg a Csíkszereda előtti Tolvajos-tetőn csapott össze, ez idő alatt az asszonyok, gyerekek és aggok a csíksomlyói templomban kérték a Szűzanyát, hogy segítsen rajtuk. Azóta ősi fogadalom szerint ezen esemény tiszteletére tartják meg évről-évre a csíksomlyói búcsút, vallja a néphagyomány, de az unitárius egyház több alkalommal is cáfolta, hogy ennek történelmi alapja lenne.

Csíksomlyó több évszázadon át helyi jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángókra terjedt ki. 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé vált, az egész Kárpát-medencéből érkeznek ide zarándokok, az európai katolicizmus jelentős kegyhelye.