szekus módi
Timi
2019. január 11. péntek, 18:56
Egy 1989-es magyarországi pénzadományt állított be az Antena 3 úgy, mintha az Tőkés kémkedésének ára lett volt. A volt püspök perelt, de húzódik a másodfokú tárgyalás.

A Bukaresti Ítélőtábla március 8-ára halasztotta a pénteken délre elrendelt tanúmeghallgatást, mert a kirendelt hivatalos tolmács nem jelent meg. A bírák emiatt nem tudták meghallgatni a magyarországi tanút, aki igazolhatja:

nem igaz, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt a temesvári népfelkelés idején,

amit 2014-ben, az Antena 3 hírtelevízió műsorának több meghívottja is állított.

Tőkés László a nagy nyilvánosság előtt történt többszörös rágalmazásért és lejáratásért beperelte a meghívottakat,

  • Filip Teodorescut, a Securitate korábbi helyettes parancsnokát
  • és Ioan Talpeșt, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatóját, az 1989-es vérengzésért is felelős egykori államfő, Ion Iliescu tanácsosát, 
  • valamint az Antena 3 televíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gâdeát.

Tőkés sajtóirodája egy mai közleményben felidézi: első fokon, 2016 márciusában a Bukaresti Törvényszék megalapozatlannak minősítette és elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét. Miután fellebbezett, a Bukaresti Ítélőtábla – Kincses Előd ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolni tudják, hogy az elismervény, amit Tőkés az állítólagos kémkedésért kapott, egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány elismervénye.

A műsorban a 1989 októberében írt, a román–magyar határon elkobzott kézi nyugtát úgy mutatták be, mintha az bizonyítaná, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott. A bíróságon most – hiába – megjelent

Szabó Lukács volt az, aki maga hozta el annak idején Temesvárra a Debrecen környéki református hívektől származó pénzsegélyt.

Szabó neheztelve állapította meg, hogy egy procedurális malőr miatt fölöslegesen kellett a román fővárosba utaznia Hajdúbagosról, de biztosította a felperest, hogy márciusban újfent megjelenik a bíróságon – tájékoztat Tőkés László sajtóirodája.

Az ítélőszék előtt Tőkés László kijelentette: harminc éve kénytelen elviselni a titkosszolgálatok retorzióit, manapság dezinformációkkal és személyének dehonesztálásával, illetve a romániai forradalomban betöltött szerepének kifordításával próbálják meghamisítani azt a történelmi tényt, hogy a kommunista diktatúra elleni népfelkelés a temesvári református templomtól indult el. Tőkés szerint felháborító, hogy az alperesek egyike magát a tömeggyilkos Radu Tinut, a Securitate volt temesvári alvezérét citálta tanúnak maga mellett.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29510

Beérkezett trackbackek

A SRI szerepe eddig sem volt tisztázott az ügyben, az alkotmánybíróság erre rátett még egy lapáttal.
Erdélyi statisztikai szolgálat indult, mely nemcsak a bennünket érintő adatokat, hanem az erdélyi magyar intézményeket is felsorakoztatja.
És ezúttal nem mi, magyarok fenyegetjük a hazát. Sőt, dicséretet is kapunk.
Beindult a nemzeti médiagépezet a közelgő pápalátogatással kapcsolatban. Méghozzá furmányos összeesküvés-elméletekkel.
Ráadásul az intézmény nevét is megváltoztatják a magyar oktatók konzultálása nélkül.
Magyar Házzá alakítja az Iskola Alapítvány a szecessziós palotát, benne a tíz éve közösségi térként működő Moszkva kávézóval.
A hülyeség megpecsételi a közelmúlt egész román történelmét. Traian Ungureanu írása.
Az alkotmánybíróság mai döntése letörte a SRI szarvát.
Úgy tűnik, a Ioan-Aurel Pop mögé felsorakozó erők elindították a frontális és általános támadást Lucian Boia történész ellen.
A PSD-nek köszönhetően legalább hatszor több elítélt szabadulhatott idő előtt, mint ahogy tervezték.
Legalábbis ezzel nyugtatta néhány brit miniszter az üzletembereket. Lehet, hogy mégsem Románia kell majd levezényelje?
Gyűlöletbeszédet tartalmaz a kötelező román tananyag, a Harmadik levél. Legalábbis a Facebook algoritmusai szerint.
Böjte Csaba ferences szerzetes üzent a tanácstalanoknak.
Az EP-képviselőket inkább a román igazságügy helyzete foglalkoztatta, mintsem az, hogy melyek a román elnökség prioritásai.