Fotó: Muzeul de fotografie
Történelmi igaz...
Szerző: Lulea Marius Dorin
2018. december 13. csütörtök, 10:48
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.

Cristian Tudor Popescu (C.T.P.) rendkívül súlyos kijelentéseket tett azzal kapcsolatosan, hogy az erdélyi románok ténylegesen akartak-e egyesülni az Országgal 1918-ban. (Popescu tévés szövegéről itt számoltunk be, ez a cikk egyfajta válasz rá – a szerk.) Azt állítja, hogy

a románok nagyon jól éltek a magyar uralom alatt, és Erdélynek nagy esélye volt a Balkán Svájcává válni.

C.T.P. az utóbbi időben hetet-havat összehord csak azért, hogy megfeleljen egy szerkesztőségi politikának. Sajnálattal kell mondanom, hogy eltévelyedései nagyok lettek és az egyik meghatározó romániai tévéadó által folytatott politika kiszolgálóivá váltak (mely adó egy állítólagosan intellektuális jobboldalnak szól, de ugyanolyan manipulációs technikákkal dolgozik, mint amilyeneket a piacon lévő többi tévé is alkalmaz, a célközönséghez igazítva, persze) (a Digi24 tévéről van szó – a szerk.).

A szerző különben már többször átállt a baloldalról a jobboldalra és vissza, ahogy a szél fújt, ami jellemző a nemzedékéhez tartozó újságírókra. Örömmel hallgattam, de ez az öröm néhány éve odalett, ahogy lassan a helyére került. Ezen a hivatkozáson érhetők el kemény, a történelmi igazságot eltorzító kijelentései.

Ha C.T.P. tényleg azt hiszi, hogy egy balkáni Svájc válhatott volna Erdélyből, akkor

nézze meg a Moldovai Köztársaságot.

Ott is van olyan politikai osztály és orosz ügynökhálózat, mely Európa keleti felének potenciális Svájcaként beszél erről a földdarabkáról. Pontosan ezt ígérték 1990-ben a moldovaiaknak. Persze, ez csak manipulatív propaganda, hogy távol tartsák Romániától a besszarábiaiakat, hiszen a Moldovai Köztársaságban csak a második román államot vezető maffiaklánoknak van Svájcuk. Nézzenek még körül Jugoszláviában is. Talán sok ottani terület szintén rendelkezett ezzel a potenciállal, de nem úgy alakult.

Súlyos manipuláció annak felvetése, hogy Erdély jobban járna Románia nélkül.

Ha megnézzük a számokat, könnyedén észrevehetjük, hogy Romániának nagy előnnyel Munténia a fő gazdasági motorja és csak néhány erdélyi város áll jól, de nem jobban, ez pedig csakis az Ország többi részével fenntartott gazdasági kapcsolatok miatt van itt. Itt most Moldváról már nem is beszélünk, mely folyamatosan minőségi munkaerőt biztosított az Ország többi része számára.

Egy független Erdély nehezen tudott volna ellenállni a külső, többek között Romániából is érkező nyomásoknak. Erdély azon egyszerű okból nem lehet Svájc, hogy mások a szomszédai, mint ahogy Románia sem Németországgal, Franciaországgal vagy Olaszországgal szomszédos, hanem a Moldovai Köztársasággal, a volt Jugoszláviával, Ukrajnával és Bulgáriával. Annyira megy jól dolgunk, amennyire a térségünkben lehetséges, különben messze jobban, mint az előbb említetteknek. A szerző figyelmébe ajánlom Cosmin Pătraşcu Zamfirache kitűnő cikkét az adevarul.ro-ról, melyben az erdélyi románok Nagy Egyesülés előtti sorsáról van szó.

C.T.P. azzal a hamis felvetéssel él, hogy

a románok sorsa állítólag sokkal jobb volt a Román Királyságon kívül.

Ennél nincs hamisabb állítás. Azt javaslom neki, olvassa el a fent belinkelt cikket, mely az idegen uralom alatt élő erdélyi románok sorsáról szól.

Az Egyesülés pillanatában a románok döntő többsége paraszt, jogfosztott, kitaszított, másodrangú polgár és nagyon szegény volt. A királyság az Egyesülést megelőző időszakban kolosszális összegeket fektetett abba, hogy az erdélyi románok sorsa jobb legyen, tulajdonhoz jussanak és gazdasági értékük legyen (lásd az Albina bankot) (A szerző rossz példát választott, az Albina bank kizárólag az Erdélyt, Partiumot és Bánságot is magába foglaló magyarországi szervezésű intézmény volt – induláskor a bank 3000 részvényéből csak ötöt jegyzett 2 – két! – romániai részvényes. A bank agóniája éppen 1918 után kezdődött el és az 1948-as államosításban teljesedett ki. Román nyelvű forrás itt – a szerk.), iskolába vitte és kinevelte őket.

Attól a vágytól hajtva, hogy megfeleljenek bizonyos szerkesztőségi politikáknak és aláássanak egy bizonyos politikai hatalmat, jelentős romániai szerzők megfeledkeznek arról, mit jelent a történelmi igazság megvédése. Ha a célodat eléred, akkor már nem számít, hogy mennyit ártasz az Országnak és a Nemzetnek.

Románia erősebb és románabb, mint valaha.

Az a tény, hogy vannak polgármestereink, akik összefogtak egy szövetségbe, nem jelenti azt, hogy Románia feldarabolásának vagyunk a tanúi. Sőt, azokban a polgármesterekben van valami közös: nem tartoznak a kormánypárthoz és az egész kizárólag egy reklámstratégia. Nem mennek ők semmilyen területtel sehova és abszolút semmilyen régiosítási vagy feldarabolási veszély sincs. Amit a politikusok tesznek, az egy dolog, amit az újságírók mondanak, az más dolog, amit pedig a románok akarnak, az teljesen más dolog.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29246
Lezárták a csendőrök elleni eljárást, a bírságokat már korábban érvénytelenítették, az SZNT pedig nem nyújt be fellebbezést.
Hétfőn nem tudott megjelenni a bíróság előtt, mivel baj van a gerincével.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori fürdővárosát felterjesztenék az Európa legszebb termálfürdőit összesítő UNESCO-listára.
Álfogorvost buktatott le egy anyuka Suceaván. A durva az, hogy egy négyéves gyermek életét veszélyeztette.
Persze csak szőr mentén: hogy jelenlétével a Szacsvay-szobornál miért tolta az RMDSZ kampányszekerét.
Ha az illetékesek adót vetnének ki a román politikai elit ostobaságára, azonnal megtelne az államkincstár.
Elképesztően operatívak voltak vasárnap kora reggel.
Míg egyes papok lelkesen forradalmárkodtak, a katonák zöme húzódozott. Amíg az arisztrokrácia Budapestre várt, a vidéki románok fegyvert ragadtak.
A román politikai kultúra régi mintái: népieskedés, nosztalgia, ostoba ájtatosság, öndicséret, nyelvtani hibák.
A SRI vizsgálja, merre járt.
Az államfő így tisztelte meg a romániai magyar közösséget a nemzeti ünnepen.
Ferenczes István költő-szerkesztőnek, Selmeczi György zeneszerzőnek és Tamás Menyhért költőnek gratulálunk!
Képekben mutatjuk a március 15-i kolozsvári felvonulás és ünnepség pillanatait.
A polgári engedetlenséget gyakorolta ma 15 percre a lakosság egy része.