Sokkkánt!
Jean St'Ay
2018. december 10. hétfő, 12:11
Az emberi jogok világnapján történt. Vagyis hétfőn. Amikor a közleményírók is agyhalottak.

December 10., ugye, többek között arról is nevezetes, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ közgyűlésén. Ennek emlékére az ENSZ 1950-ben az emberi jogok világnapjává nyilvánította december 10-ét. És azóta van nekünk ilyen világnapunk is.

Amiről illik megemlékezni, minden áldott évben. És akkor most képzeljék el azt a szerencsétlen sajtóközlemény-írót ott a hivatalban, aki előtt már vagy tizedszerre törnyosul a horrorisztikus kérdés: mi a jóistent lehetne mondani erről a világnapról, hogy ne legyen hótt unalmas? És mivel a sajtóközlemény-írók is csak emberek, egy idő után kész, kisül az agy, semmi nem jut az észbe.

És ilyenkor jön az, ami a román külügyminisztérium közleményírójának kisült agyából elővánszorgott. Hogyaszongya (figyelem, egy szuszra kell olvasni!):

„Ebben az évben ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulóját, december 10. az a nap, amikor különösképpen tudatosítanunk kell, hogy az ember alapvető jogait és szabadságait nem lehet elhanyagolni vagy megszegni, egy jogállamnak, de a közélet minden szereplőjének is meg kell védenie őket,  minden szinten.”

Kész, ez volt az a pillanat, amikor a mi agyunk is összeomlott. Tudatunk kihunyó szikráinak fényénél még felderengett előttünk, amint a sok egységes és oszthatatlan trikolór nemzetvédő (Dan Tanasától Octavian Hoandráig az összes) elolvassa a fenti delejes erejű mondatot, lecsapja piros-sárga-kék téntával író tollát és kalap, sál, kesztyű nélkül kirohan a lakásból, hogy megölelje az első útjába akadó magyart, székelyt, ahogy és ahol éri.

Békesség. A sajtóközlemény-íróknak is.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29199

Beérkezett trackbackek

Kolozsváron ma délelőtt a törvényszék épülete elé sorakoztak fel az ügyészek, délután más városokban is követik példájukat. Egy hétig nem hoznak ítéleteket, csak sürgős esetekben.
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.