Már-már képtelenség számon tartani, hány oktatási minisztere volt Romániának az utóbbi harminc évben, két dolog a biztos: egyetlen tárcavezető sem bírja ki huzamosabb ideig a tisztségében, az új miniszterek pedig minden esetben látványosan beletúrnak a tanügyi rendszerbe és alaposan felforgatnak minden korábbi állapotot.

Miért lenne ez most másként? Ecaterina Andronescu még hivatalba iktatása előtt elmondta, mi az, ami tanügyminiszteri tervei között szerepel: ez pedig nem más, mint a tankönyvhelyzet megbolygatása.

Miután a nem éppen a briliáns agyműködéséről ismert Liviu Pop egy évvel ezelőtt bevezette, hogy az iskolások mindenhol ugyanabból az egységes tankönyvekből okuljanak, hogy az oktatási rendszer megszabaduljon a „tankönyv-kiskirályokról”, vagyis az alternatív kiadóktól és termékeiktől, Andronescu most leszögezte:

„Az egységes tankönyvek bevezetése nem volt szerencsés döntés”.

Tehát ismét versenyhelyzetet kell teremteni a tankönyvpiacon, ezzel pedig a minőségi szint is növekedne.

Az tény, hogy az állami tankönyvkiadót a szakminisztérium alárendeltségébe vonó és a piacon egyetlen szereplővé tevő Pop-féle döntés rettenetes helyzetet eredményezett (gyatra tartalmi minőségű, borzasztó grafikai és nyomdai kivitelezésű tankönyveket erőltettek a diákokra).

Az érem másik oldala, hogy a pedagógusok vérnyomása ismét az egekbe ugrik, mivel holtbiztos, hogy a tanügyi rendszer megint fenekestül felfordul és kezdődik az újabb, zűrzavaros, gányolós, félmegoldásos tankönyvcirkusz.