Fotó: Beliczay László
Autonómiát!
szabot
2018. november 18. vasárnap, 20:45
Több ezren mentek el a székely nagygyűlésre.
Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.
 
Kétszázötven méteres székely zászlóval, autonómiát skandálva vonultak be a város főterére a résztvevők, akiknek a számát a Háromszék mintegy ötezerre teszi. A Székelyhon szerint is több ezren jelentek meg, sokan annak a településnek a névtáblája alatt, ahonnan érkeztek. A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát.
 
A főtér másik felé, a Mihai Viteazu szobor alatt mintegy féltucat ember lobogtatott román nemzeti zászlókat egy rögtönzött ellentüntetésen. Ők mintegy másfél óráig bírták, majd szétszéledtek, pedig csak ezután érvelt románul az autonómia mellett Sabin Gherman transzilvanista újságíró.
 

Az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz 

és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez — mondta Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
 
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt: a történelem már túlhaladott azon, hogy a Nagy Háború győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már „Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia”.
 
Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság „teljes nemzeti szabadságot” ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba. Tőkés a Székelyföldön élő románokat biztosította, hogy nem maradnak ki az autonómiából, éppen ezért kéri a támogatásukat.
 
Székely nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön
 
Székely nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön | Fotó: Beliczay László
 
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát – az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását – sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni. Ennek megvalósulásához azonban Bukaresttel, Brüsszellel és Washingtonnal is meg kell értetni, hogy 
 

Romániát nem veszélyezteti sem a magyarság kulturális, sem a Székelyföld területi autonómiája

– szögezte le. Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori „időhúzó román politikumot” és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. „Az elkövetkezendő évek nem telhetnek el ugyanabban a jogfosztottságban” – buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.
 
A nagygyűlés több szónoka is – az Engedjétek szabadon! jelszót skandáló tömeggel egyetértésben – a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, 
 

koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.

A legtöbb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista kapta, aki fájlalta, hogy Erdély – amely Bécs, majd Budapest „idején” mindig szerepelt a térképen – a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik. 
 
Rámutatott: Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.
 
A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, rendbontás nélkül zárult – jegyzi meg az MTI.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28944

Beérkezett trackbackek

Másodjára is meghívták Dragneát a TVR legnézettebb műsorába, pedig az elsőből is botrány volt.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hagyományos udvari bálja idén is megdobogtatta a szíveket.
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Tegnapelőtt költözött az intézmény Jeruzsálembe. Tegnap hó, mégsem! Ma megint költözik. A román diplomáciai szappanopera folytatódik.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.