Az Európai Unió (is) jól fenéken billenti Romániát

Persze, közben folyik a diplomáciai keringőzés. Meg az iszapbirkózás. Meg a centenáriumi patriotizmus.
Hirdetés

Attól tartok, hogy így van, de ez nem jelenti azt, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjai bármilyen hibát követtek volna el, amikor szerdán elfogadták Szergej Sztanisev (aki egyben az Európai Szocialista Párt elnöke is) által készített jelentéstervezetét.

A – 36 igen szavazattal, 4 nem ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadott – jelentés azt kéri a Bel- és Igazságügyi Tanácstól (BIT), hogy

„fogadjon el gyorsan egy döntést Bulgária és Románia teljes jogú tagként történő befogadásáról a Schengen-övezetbe.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egy kétszakaszos folyamat – előbb a belső szárazföldi és tengeri ellenőrzések megszüntetése, melyet a külső határok ellenőrzésének leállítása követne – egy sor kockázatot vetne fel és kedvezőtlen hatást gyakorolna a Schengen-övezet jövendőbeli kibővítésére. A döntésnek ebben az ügyben egyetlen jogi lépést kellene előírnia. Ugyanakkor az európai képviselők azt kérik a BIT minisztereitől, hogy döntsenek Horvátország befogadásáról is a Schengen-övezetbe rögtön azután, hogy ez az ország teljesítette a szükséges kritériumokat”.

Szépen hangzik és teljes mértékben összhangban van azzal a megállapítással, hogy a két ország, Románia és Bulgária maradéktalanul teljesíti a Schengen-övezethez való tartozás technikai feltételeit. Az a gond, hogy ez nem új megállapítás, amelyet pontosan ugyanilyen tartalommal már az e téren hatáskörrel rendelkező összes európai intézmény megismételt (először az Európai Parlament foglalt ezzel kapcsolatosan állást 2011 júniusában Carlos Coelho EPP-s jelentéstevőn keresztül), de az Európai Bizottság is Barroso és Juncker elnökökön keresztül. És szintén hiába, mert – bár ez sehol sincs leírva – a tagállamok végső szavazatai kizárólag politikai kritériumok és a nagy európai játékokon belüli érdekek és szövetségek konfigurációi alapján születnek.

Úgy tűnik, e téren kezdenek erősen bonyolulttá válni a dolgok Románia számára,

miközben a bolgár szomszédok Schengen- és euróövezet felé vezető útja kezd nyitott és távlatilag túl sok akadályt nem tartalmazó autópályává válni.

De vannak ilyenfajta akadályok Románia útjában? Igen, nyilvánvalóak és vitathatatlanok, melyeket azonnali indokként lehet felhasználni bármilyen negatív szavazáshoz, ha hazánk Schengen-övezethez való tartozásáról, vagy e kérdésnek a BIT napirendjére tűzéséről van szó. Hiszen, ne feledjék, jövő héten két nagyon durva dokumentumot kapunk a romániai jogállamiságról, mindkettő kritikus, mindkettő szinte elviselhetetlen szintre növeli a hivatalosságainkra gyakorolt nyomást, akik most a lehető legszerencsétlenebb helyzetbe kényszerülnek menekülni, nevezetesen

magyarázkodniuk és valamiképpen reagálniuk kell a sorozatos seggberúgásokra,

melyek figyelemre méltó és nyugtalanító állandósággal követik egymást.

Volt egy megtorpanás, amikor – egyesek szerint – a Strasbourgba utazott Iohannis elnök állítólag beszélt néhány magas rangú európai hivatalossággal, hogy halasszák el egy kicsit annak a határozatnak a bemutatásáról szóló végleges döntést, mely elítéli majd a hazai helyzetet, azzal érvelve, hogy megbeszéléseket folytat majd a politikai pártokkal és igyekszik leállítani az igazságszolgáltatásról szóló törvények és a büntetőtörvények módosítási folyamatát. Nem sikerült meggyőznie őket. Sőt, ellenkezőleg, a Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői további olyan lépéseket fogadtak el, melyeket Brüsszelben „az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére irányuló kísérletek” kategóriájába sorolnak. Vagyis, többek között megpróbálják leváltani a főügyészt, valamint explicit és ismételt módon megtagadják a Velencei Bizottság és a GRECO által megfogalmazott ajánlások teljes körű alkalmazását.

A brüsszeli hivatalosságok, természetesen, újra és újra előveszik majd azt az oly sokszor használt érvet, mely szerint az ilyenfajta bíráló anyagok és kemény határozatok semmiképpen sem Románia ellen irányulnak, hanem az a céljuk, hogy figyelmeztetésül szolgáljanak a kormányon lévőknek, akiknek – a büntetési folyamat elkerülése érdekében – végre kellene hajtaniuk a jelzett törvénymódosításokat. Csakhogy e pillanatig a kormányon lévők semmilyen jelét sem adják annak, hogy érdekelné őket, mi történhetne a jövőben, így

Románia lesz a biztos áldozat, a következményeket pedig az egész népnek kell majd elszenvednie.

Ez igazságtalan, de így állnak a dolgok és ebből következően egyre világosabban körvonalazódik a büntetési folyamatba lépés lehetősége, amelynek első előrelátható lépése az Európai Bizottság azon döntése lesz, mellyel az Európai Unió Bírósága elé állítja Romániát, ahogy azt – amúgy – Frans Timmermans, az európai kormány elnökhelyettese egy hónappal ezelőtt bejelentette. Ami ezzel párhuzamosan annak elmélyülését jelenti, ami már jó néhány hónapja zajlik, vagyis Románia, mint intézményi szereplő fokozódó hitelvesztése. Azt is mondhatnák, hogy nincs ebben semmi újdonság. Így van, csakhogy most egy európai szokásjogban példátlan helyzet van: olyan országként mutatkozunk mindenki előtt, mely másfél hónap múlva átveszi az EU Tanács soros elnöki tisztségét és ezzel párhuzamosan

a belpolitikai hierarchia első három személyét (Iohannis, Tăriceanu, Dragnea) büntetőperek fenyegetik,

Hirdetés

vagy bizonyos igazságszolgáltatási eljárások különböző szakaszaiban vannak. Plusz az összes többi botrány, melyeket oly jól ismernek.

Ez a furcsa helyzet csak tovább növeli európai partnereink bizalmatlanságát és gyanakvását, akik – íme! – egyre komolyabb és ultimátumszerű figyelmeztetéseket kezdenek megfogalmazni (pontosan úgy, mint Lengyelország és Magyarország esetében tették). Ne ringassák magukat illúziókba, hogy miután most elhangzanak, majd archívumokba kerülnek és megfeledkeznek róluk. Ellenkezőleg, nagyon sokszor és nagyon gyakran hallunk majd róluk, mert égi mannának számítanak az Európai Unió tagállamainak többsége számára az európai parlamenti választás kampányában.

Máris megjelentek a diskurzusok arról, hogy meg kell védeni az európai költségvetést az olyanfajta korrupciós tettektől, melyekkel kapcsolatosan lehet találgatni, melyik ország lett újabban a kedvenc célpont. És a mieink pont most tesznek meg mindent, hogy bebizonyítsák a brüsszelieknek,

nem fogják tiszteletben tartani a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásait.

Nagyon jó, ennek meglesznek a következményei. A közvetlenek és – ez sokkal fontosabb – azok, melyekről azután szerzünk majd tudomást, hogy felfedik az EU többéves költségvetésébe belefoglalt gazdasági szankciórendszert. A legkevésbé sem érdekli ez a vezetőinket? Akkor miért ítélnénk el másokat azért, hogy talán őket sem érdekli már?

Ez a veszély. Rendszerszerű és nagyon súlyos. Itt nem egyik vagy másik román politikus jövőjéről van szó. Hanem egy egész nép teljesen meg nem érdemelt megbüntetéséről, melynek ily módon kompromittálódnak az esélyei és a hitelessége. Ez nem igazságos, és nem is normális. Csakhogy, íme, ha nincs más, akkor ez az Európában Romániáról kialakult kép, a Centenárium ünnepi órájában.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés