Elutasította egy újabb, önálló magyar iskola létrehozását a nagyváradi városvezetés. Az RMDSZ és a történelmi egyházak elöljárói által kért tanintézet ügye nem is jutott el a tanácsig, Ilie Bolojan polgármester és a városháza gazdasági igazgatója, Eduard Florea kenterből visszadobta.

Pedig a Bihoreanul korábbi, jócskán elfogult beszámolója szerint a szövetség kétszer is kérte, előbb augusztusban, majd szeptemberben. A négy román iskola magyar tagozatából – melyekben összesen 600 gyerek tanul – létrehozandó önálló magyar iskola ügye most vált aktuálissá: év végén, jövő év elején kell dönteni a jövő tanév iskolahálózatáról. És eldőlt: a Luxemburgi Zsigmond tanintézet nem lesz része, mivel meg sem alakul. Cseke Attila megyei RMDSZ-elnök és Szabó Ödön ügyvezető elnök korábban azzal indokolta az új tanintézet szükségességét, hogy

a lakónegyedekben található román iskolákban nincsenek biztonságban a magyar osztályok,

az egyre csökkenő gyereklétszám miatt fennáll a veszély, hogy megszüntetik ezeket. Egy magyar iskolavezetés jobban tudna őrködni a fennmaradásuk felett.

Ami érthető, de a városvezetés mégis értetlenkedik a szövetség kérése miatt. A Bihoreanul szerint az RMDSZ előbb azt szerette volna, hogy a Dimitrie Cantemir, Nicolae Bălcescu, Lucreţia Suciu és Ioan Slavici iskolák magyar tagozatai vonuljanak ki és költözzenek egy új épületbe. Később, egy újabb levélben már félig visszakoztak és azt javasolták, hogy maradjanak a helyükön, de jogilag tartózzanak egy új magyar iskolához. A városvezetés november 6-i válaszában kifejti:

nem tesz eleget a kérésnek, mivel az érintett négy iskola vezetése nem támogatja azt.

Ilie Bolojan polgármester azt állítja, mind a négy tanintézet vezetőtanácsának kikérte a véleményét és egyik sem értett egyet az RMDSZ javaslatával. A városvezetés indoklása szerint döntésével „elejét veszi a szegregációnak és diszkriminációnak”, de az iskolakerülés és -elhagyás növekedését is megelőzi, mivel félő, hogy a lakótelep gyerekek nem mennének belvárosi iskolába.

De, állítják Bolojanék, a döntéssel a magyar pedagógusokat is védik, akik közül sokan – elegendő óraszám hiányában – a román tagozaton is oktatnak. Az iskolarendszer átrajzolása számukra okozná a legtöbb gondot, állítják.

„A diverzitás az egységben elv alapján a magyar családokból származó gyerekek érdeke, hogy könnyebben megtanulnak románul egy kéttannyelvű iskolában”

– szögezi le a válaszlevél. A városvezetés egyébként az RMDSZ azon kérését is visszautasította, hogy a Iosif Vulcan Pedagógiai Líceum magyar tagozatát az Ady Endre Gimnáziumba költöztessék, amit ellenzett a tanító- és óvóképző vezetősége. (A román pedagógusok elutasító magatartása azon is múlhat, hogy takarékossági okokból az oktatási minisztérium egyre több tanintézetnek szünteti meg az önállóságát, a magyar tagozatok kivonulásával pedig tovább nőne ennek a veszélye.)

Mosolyszünet. Ilie Bolojan váradi polgármester és Pásztor Sándor megyei tanácselnök. Fotó: Ebihoreanul.ro.

Nem ez az első „iskolaügy” Nagyváradon, ahol az RMDSZ és a megyei szinten Ilie Bolojan által elnökölt Nemzeti Liberális Párt (PNL) között ádáz harc dúl, mióta a szövetség a PSD-ALDE-koalícióval lépett koalícióra annak érdekében, hogy Pásztor Sándor ülhessen a megyei tanácselnöki székbe. Legutóbb az RMDSZ azzal gyanúsította Bolojant, hogy diszkriminálja a magyar gyerekeket, mivel nem utalta ki az Ady- és a Szacsvay-gimnáziumok számára a célirányosan nekik szánt megyei támogatást.

Hogy nyomatékosítja igazát, a szövetség a két iskola diákságát is bevitte tiltakozni az ügyükről döntő tanács ülésére. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) akkor azzal vádolta meg a szövetséget, hogy felhasználja a magyar gyerekeket a Bolojannal vívott politikai harcban.