A román külügy elalél Juncker isiászban fogant centenáriumi rajongása nyomán, Budapestet viszont köpködi

Bukarest szerényen egyetért az Európai Bizottság elnökének kissé furcsa elszólásával, miszerint Erdély elszakításának évfordulója európai ünnep.
Hirdetés

Ha a szemforgató álfelháborodás olimpiai sportág lenne, a bukaresti politikum valószínűleg minden alkalommal a dobogó első három fokán végezne. Most éppen amiatt ment nagyot a román külügy, hogy Budapest finoman jelezte: sem a diplomácia, sem az elemi emberi jóérzés követelményeinek nem felel meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kijelentése, miszerint az, hogy száz évvel ezelőtt Gyulafehérvárom románok egy csoportja egyoldalúan kimondta Erdély Romániához való csatlakozását, „európai ünnep”.

A bukaresti külügyminisztériumot a magyar ügyekben mérsékelten megértő, az ellenzéki pártokért viszont kritikátlanul rajongó G4Media hírportál kérdezte meg.

Nos, a román külügy egyetért és aggódik: előbbi Juncker kijelentésére vonatkozik, utóbbi pedig „a budapesti hatóságok retorikájára”.

E retorika a Krónika napilap pénteki összeállításában vált közismertté, amelyben több magyar politikus is bírálta az EB elnökének október 23-án, az Európai Parlamentben Klaus Iohannis román államfő jelenlétében elhangzott beszédét, amelyben Juncker a „nagy román egyesülés” napját egész Európa ünnepének nevezte.

A román külügyminisztérium szemrebbenés nélkül tolja a sablonos hazugságokat, miszerint az Európai Bizottság elnökének üzenete annak a román államnak az európai szintű elismerése, amely

„az idők során hathatós, a legszigorúbb szabványokat is kielégítő” intézkedéseket hozott a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek érdekében.

Bukarest sietett szolidaritásáról biztosítani a csúnya magyar bácsik által bírált Junckert, kiemelve, hogy az EB elnöke a világháborúk után felépült európai jogrend – a regionális stabilitás és biztonság garanciája – tiszteletben tartásának fontosságát hangoztatta. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a budapesti hatóságok retorikája miatt, amely „megkérdőjelezni látszik” az európai népek közti békéhez és megértéshez vezető erőfeszítéseket.

Leszögezik: Bukarest határozottan elutasít

„minden olyan próbálkozást, amely a román nemzet képviselőinek bátor, legitim, az Egyesült Románia 1918-as létrejöttéhez vezető, a wilsoni elveken alapuló” cselekedeteit bírálja. 

Ha valaki nem tudná: ezek azok az önrendelkezési elvek, amelyekkel elvileg minden európai nemzet élhetett, már rajtunk, magyarokon kívül.

Hirdetés

„Románia az egység, tolerancia és a polgárai közti – etnikumuktól független – kölcsönös tisztelet szellemében ünnepli 2018-at, a Nagy Egyesülés centenáriumát, és elítél minden olyan üzenetet és kijelentést, amely etnikai gyűlöletet, vagy konfliktust szít” – zárul a román külügyminisztérium állásfoglalása.

A Krónikában Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő a történelmi ismeretek hiányának tulajdonította Juncker kijelentését, amely szerinte csak ráerősít az „EB-elnök alkalmatlanságára”. Megszólalt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén Juncker alkalmatlanságát ecsetelte a Krónikának. „Szíve joga, hogy Romániával együtt ünnepelje az ország centenáriumát, feltéve, ha nem próbálja meg kötelezővé tenni” – jegyezte meg a Krónikának Németh Zsolt.

Jean-Claude Juncker úgy vélekedett, hogy december elseje, a nagy román egyesülés napja nemcsak Románia, hanem az egész Európa ünnepe. „Azon a napon tehát együtt fogunk megünnepelni egy nagy történelmi pillanatot, amely Romániának és Európának is fontos” – jelentette ki az EB elnöke.

Arról az EB-elnökről van szó, aki – mint az köztudott – gyakran csinál nyilvánosan bohócot magából. És hát – sajnos – néha kiújul az isiásza, amitől arcán furcsa kifejezéssel meglehetősen bizonytalanul mozog.

 

 

Hirdetés