Tudják, hol van Gura Teghii? Mi se tudtuk, eddig. Kérem tisztelettel, Gura Teghii Buzău megyében van. Éldegélnek ott is az emberek, néha boldogan, néha nem. Az egyetlen, igazán mondénnak nevezhető legenda, amely a községhez kötődik: történt, hogy I. Károly román király gondolt egyet, és pont azon a környéken akart magának nyári rezidenciát építtetni. Igen ám, de amikor meginspiciálta a vidéket, ledobta magáról a ló. Az uralkodó rossz előjelként könyvelte el a balesetet, és végül Szinaján építette fel a Peleș kastélyt.

Mostanság viszont a község hirtelen felkerült a térképre. Méghozzá egy olyan sztorival, amely kapcsán a román médiában az agyhalálig ismételt „sokánt”, „hálucsinánt” és egyéb, hasonló kifejezések abszolút megállják a helyüket.

Az történt, hogy egy helybeli polgár hét év alatt összesen 440 darab bírságot kapott, mégpedig azért, mert nem fizetett úthasználati díjat. Hát, ebben még semmi különös nincs. Aki kihág, bűnhődjék, ugye. Aki sokszor kihág, az meg sokszor bűnhődjék. Igen ám, de van egy kis bökkenő. A helybeli polgár nem használta az utakat. Legalábbis az autójával nem. Persze, van neki autója, egy öreg Dacia, de azzal nem ment semerre. A kiszolgált gépkocsi az udvaron állt, többnyire tyúkok használták pihenő gyanánt.

Ennek megfelelően, a polgár ugyancsak meglepődött, amikor 2010-ben megkapta az első bírságot. Mégis, kifizette a büntit, mert – persze, már ez eléggé sokánt – a hatóságot tisztelni kell, az ilyen bírság pedig szégyellni való. Ám a nem kedves ajándéklevelek nem szűntek meg érkezni. Szinte menetrendszerűen. És lassan derengeni kezdett a polgárnak, hogy itt valami nincs rendben. Az autó, ugye, ott áll az udvaron. Ugyanakkor a büntilevélhez csatolva ott állt, hogy az ő saját rendszámával ellátott gépkocsi itt meg itt beleszaladt a megfigyelőkamerába, és megint henc, tizenegyes.

Elment a rendőrségre, szólt. A rendőrök a vállukat vonogatták, a bírságok pedig tovább érkeztek. Na, erre már a polgár ügyvédet fogadott. Ami szintén pénzbe került. Két ügyvédet is felemésztett, teljesen hiába. Ez már azért hálucsinánt, nem?

Végül a harmadik ügyvéd rántotta le a leplet a titokról, 2017-ben (!). Kiderült, hogy egy másik helybeli polgár a bűnös. A két polgár autójának rendszáma között egyetlen betű a különbség: az áldozaté I betűben végződik. A bűnösé viszont L betűben. Csakhogy… eltűnt az L betű vízszintes vonala. És I lett belőle.

Persze, hogy vizsgálatot indított a rendőrség. Persze, kiderült: az L betűs polgár kifizette az úthasználati díjat, vagyis nem hamisított, inkább gondatlan volt. Persze, hanyagság az egész. És persze, perel a kárvallott. Viszont hét éve ment rá a teljesen fölösleges és elég drága mulatságra.

A kérdés most már inkább az: ki a felelős azért, hogy ilyesmi előfordulhat? Ki nem tud megkülönböztetni egy kamerafelvételen egy 1300-as (piros) Daciát egy kék Logantól? És nyilván, az örök kérdés: mikor lesz végre némi rend a mioritikus hazában?