Bu-cha-rest, not Bu-da-pest

A szerzőnek teljes mértékben igaza van: Bukarest abszolút nem Budapest! De teljesen más okok miatt, mint amiket felsorol.
Hirdetés

Van egy tévedés, mellyel az idők folyamán gyakran találkoztam a Romániába érkezett külföldi sportolóknál vagy művészeknél. Olyan tévedés, melyet a közvélemény néha mulatságosnak, néha pedig felháborítónak tart. E tévedést a külföldi politikusok nagyon ritkán követték el. Egészen a közelmúltig. Ezúttal viszont sokkal nagyobb a tét és nem a megszólaló általános műveltségével kapcsolatos.

Az utóbbi 12 hónapban egyre markánsabb tendencia tapasztalható az európai sajtó és a nyugat-európai, sőt még a tengerentúli politikusok részéről is:

olyan országokkal teszik egy kupacba Romániát, mint Magyarország és Lengyelország.

E két ország már valóságos esettanulmány a nacionalista és Európa-ellenes politikáik miatt. Az európai finanszírozás kell nekik, de azzal a feltétellel, hogy ne érkezzen csomagban a jogállamisággal vagy a demokratikus intézmények szilárdságával kapcsolatos EU-standardok tiszteletben tartása is. Innen már csak egy lépés volt, hogy egyes román hivatalosságok kevésbé szerencsés vagy félreérthető nyilatkozatai miatt Románia is bekerüljön ebbe a „válogatott” csoportba.

És mégis van egy fontos különbség. Ha a legnyilvánvalóbb példát, Magyarországot kellene vennünk, a FIDESZ, Orbán Viktor úr pártja az idei parlamenti választáson a parlamenti helyek kétharmadát nyerte el, csaknem 70 százalékos rekordméretű részvétel mellett.

Mely arányhoz, nyilvánvalóan, a bevándorlás témája is hozzájárult. Ennek ellenére

a szavazati joggal rendelkező magyarok 50 százaléka egy euroszkeptikus vezetőt támogatott, aki az illiberális politikájával dicsekszik…

Lengyelországban az euroszkeptikus Jog és Igazságosság Párt a 2015-ös választáson abszolút többséget szerzett, több mint 50 százalékos részvétel mellett.

Azt hiszem, nagyon világosan el kell magyaráznunk. Románia nem ebben a filmben játszik! Bucharest is not Budapest. Mert jelentős hiba lenne figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben, a legutóbbi romániai választáson tapasztalt alacsony részvételi arány és a szavazás eredménye távolról sem a románok többségi euroszkeptikus hozzáállását sugallja, hanem inkább egy azzal kapcsolatos frusztrációt, hogy a román választók nem találtak magunknak megfelelő jelölteket a jelenlegi politikai kínálatban. Tehát teljesen más történet…

Különben egy 2018 májusában közzétett Eurobarométer azt mutatja, hogy a románok 59 százaléka jó dolognak tartja hazánk csatlakozását az EU-hoz. Ez látványos, 11 százalékpontos növekedés 2017 októberéhez képest. Különben ezt

az Európa-párti hozzáállást számos alkalommal tükrözte az európai értékeket támogató intenzív civil aktivizmus,

Hirdetés

amit Magyarországon nem, Lengyelországban pedig csak sokkal kisebb mértékben látunk. Tehát miért kellene a románokat az euroszkeptikusok közé sorolni? (A pontosság kedvéért: szerző által hivatkozott felmérés Magyarországra vonatkozó része így hangzik: „Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív. A megkérdezettek 61%-a véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es – akkor nyolc százalékpontos növekedést mutató – eredményhez képest. A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.” – a szerk.).

Az ugyanezt tanúsító legutóbbi bizonyíték a vasárnapi népszavazás eredménye, melyet egyik tábornak sem végső kinyilatkoztatásként kellene értelmeznie, hanem sokkal inkább annak jelzéseként, hogy az általános vélekedés szerint, Romániának most sokkal fontosabb megoldandó ügyei vannak.

Minden dilemmának eljön az ideje, országként szembesülünk kell velük, most pedig messze az a legfontosabb, hogy Románia az EU által kínált demokratikus értékeinél lehorgonyozva maradjon. A románok, legbensőbb meggyőződéseiktől függetlenül, megérezték ezt.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés