Egy perselyt is kihelyeznének a turisták számára a brassói Zsinór (románul Sforii, németülFadengasse) utca elején, ennek bevételéből tartanák rendben Kelet-Európa legkeskenyebb utcáját. Ezt pénteken adták át ismét a járókelőknek, miután az elmúlt hónapban felújították és modern falfestményekkel, két helyi művész, Petre Mirea şi Bogdan Muscalu alkotásaival díszítették.
És ez csak a kezdet, az önkormányzat ugyanis szabadtéri múzeumként hasznosítaná a 83 méter hosszú sikátort, melynek szélessége 111 és 135 centiméter között változik, és amely a város egyik legfőbb látványossága.
Olvasson még:
.jpg)
Stílszerűen zsinórba tekert próbababa mutatja az irányt.
.jpg)
Belépéskor plakát tájékoztatja a turistákat a szűk köztér rendeltetéséről, használatáról.
Az ablakok például festménykeretként szolgálnak majd, ide kerülnek a jövőbeli tárlatok darabjai.
De nemcsak a művészek kapnak teret, maguk a látogatók is itt hagyhatják a kezük nyomát.
Bár új és színes, a beavatkozással szinte teljesen elveszett az utca középkori jellege, varázsa.
Fotók: a brassói polgármesteri hivatal Facebook-oldala
Hiába ennyire keskeny, két név is jutott neki: az említett Zsinór utca mellett ugyanis Cérna utcaként is emlegetik Brassó szűk sikátorát. A Wikipédia magyarázata szerint ennek az lehet az oka, hogy az utcának az évszázadok folyamán németül is több neve volt. Először 1674-ben említették még am aynyen Gäsken néven, utána lett stinkender Gang (1736), Zwerg Gässel (1805), Schnurgässchen (1873). Mai német leírásokban Fadengasse néven jelenik meg, de Schnurgässchenként is említik egyesek. Magyarul 1873-ban a Sinor utca, románul 1937-ben a Str. Sfoarei elnevezést jegyezték fel. A Cérna utca (Zwirngasse) névvel a jelenlegi Michael Weiss utca délkeleti részét is illették, ahogy ez a régi képeslap is bizonyítja.